A napokban volt szerencsém részt venni a HPS Szabadegyetem szervezésében Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója által tartott, Szerzői jogvédelem című előadáson.
A kis francia jogtörténet című sorozat első részében a privilégiumokról és a korai szerzői jogi perekről esett szó. Ebben a posztban a sorozat második részeként következzen a két forradalmi törvény és a 19. századi szerzői jogtörténet rövid ismertetése. A francia forradalom hevületében 1789-ben először a privilégiumok kerültek
Évek óta visszatérő, színvonalas lehetőséget kínál a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület Apáthy István-díjra kiírt pályázata, melyen szerzői jogi témájú szakdolgozataikkal mérettethetik meg a joghallgatók. Az idei pályázat is nyilvánosságra került, melyet az alábbiakban csonkítatlan tartalommal – az MSZJF-es kollégák kérésére – megosztok a blog
Ugyan a történet már egy hónapos, és anno említést is tettem róla a blog Facebook oldalán, eddig nem foglalkoztam külön posztban Kanye West „New Slaves” című dalának jogi vonatkozásaival. A lemez azonban a tegnapi nap során megjelent, úgyhogy ez apropót szolgáltat, hogy röviden körbejárjuk a
A kis magyar szerzői jogtörténet sikerén felbuzdulva arra jutottam, hogy a francia jogtörténetből is mazsolázok egy kicsit. Bízom abban, hogy az érdeklődők számára igazi csemegével szolgálhatok. Ebben a posztban a szerzői jog nagy francia forradalomig terjedő fejlődése kerül röviden bemutatásra, egy későbbi posztban pedig majd
Életem első Szerzői Jogi Szakértő Testületi szakvéleményének megalkotásakor, ráadásul a mély vízbe ugrasztva máris előadóként, egy kardinális kérdésről, a MIDI fájlok szerzői jogi jellegéről kellett döntenünk. Kiváló csapatmunka révén szerintem helyes, bár tartalmát tekintve drákói anyagot sikerült összeállítani a kollégákkal. A napokban az anonimizált bírósági