A 21. századra az az elgondolás, miszerint az internet ún. „jogmentes tér”, értelmét vesztette. A gyakorlat életre hívta az igényt az online közegben jogilag kiszámítható viszonyok kialakítására, éppen ezért, a kiváló tervezési (szellemi) munka árán létrejövő szoftverek jogi védelme is elengedhetetlenné vált. A kérdés már
A Heks’nkaas ügy elemzésének második részében arra keressük a választ, hogy milyen további rejtett problémákat hordoz az EUB előzetes döntése.
Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Hollandiából származó Levola v. Smilde Foods – ám az érintett sajttermék okán inkább csak Heks’nkaas – ügyben a főtanácsnok véleménye szerint a felperes sajtjának az ízét nem védi az uniós szerzői jog. Ennek megfelelő javaslatot is tett az
Blogunkon több esetben adtunk már teret szakdolgozatok íróinak, hogy kérdéseiket feltehessék, hátha többen is választ adnak olyanok közül, akiket ez a terület érdekelhet. Legújabb szakdolgozatírónk, Muhi Miklós, az online tartalom-hordozhatóság szerzői jogi kérdéseiről szeretne tudakolózni.
Október egyik leghíresebb művészeti eseménye/esete volt, mikor a Banksy által készített Lány piros léggömbbel című alkotás közel egy millió fontért elkelt, majd egy előre beépített iratmegsemmisítő segítségével félig “ledarálta magát” a kép. Ezzel kapcsolatos véleményemnek két helyen is hangot adtam.
2018. december 7-én “Adaptation strategies for copyright in the 21st century: Expansion? Contraction? Evolution?” címmel egy napos konferenciát szervez az ALAI magyar csoportja (érdemben az MSZJF) és a WIPO.