Az utóbbi időszak igen termékenyre sikeredett, amely ugyanakkor időt vont el a blogolástól. Írtunk könyvet, aminek a kéziratát már leadtuk és nagyon várjuk a megjelenését. Ezen felül pedig önállóan is partizánkodtam és partizánkodom több témakörben is. Ezekből szemezgetek most.

Már egy ideje foglalkoztat bennünket a platformgazdaság szerződéses gyakorlata, ezért újra és újra elmerülünk a gyakran ellentmondó, nehezen érthető és félrevezető nyelvezettel írott végfelhasználói szerződésekben. Próbáltuk már megmérni a felhasználóbarátságukat és rugalmasságukat, összehasonlítottuk őket a CDSM-irányelv 17. cikkében meghatározott jogorvoslati mechanizmusok, illetve a korlátozások és kivételek felől közelítve. Az alábbi kéziratunkban pedig azt elemezzük, hogy miként kezelik a platformok a szerzői jog egyik legfontosabb alapvetését, nevezetesen a területiség kérdését. Vannak utalások a területi alapú jogosítás kérdéseire? Mit tudhatunk meg a felhasználói tartalmak felhasználási feltételeiről? Létezik valamiféle platform-alkotmányosság, amely kiegészíti az uniós és tagállami jogi normákat? Vagy azok helyébe lép? Megannyi kérdés, még mindig, pedig egy ideje már rugózunk a platformgazdaság végfelhasználói szerződésein.

Ha érdekel benneteket a témakör, akkor tolle, lege!

A nyáron a könyvírással párhuzamosan sokat foglalkoztatott a magyar sajtó helyzete, különös tekintettel a CDSM-irányelv 15. cikkének átültetésére. Hogy jobban megértsem a sajtókiadói jog működését, egy kérdőíves felmérésbe fogtam. Ennek eddigi részeredményeit az őszi konferenciákon ismertettem, illetve ismertetem, nem titkoltan feedback-et várva a közönség soraiból a továbbhaladást illetően. A soron következő előadást a Tricontinental Workshop on Intellectual Property konferencián tartom, majd még idén igyekszem legalább egy kézirat keretében az eddigi eredményekről beszámolni… Mert a részeredmény is eredmény.