Kategória: digitális szerzői jog

Workshop az eredetiség és a mesterséges intelligencia szerepéről a szerzői jogban

2019. június végét és július első felét ösztöndíjjal a németországi Technische Universität Dresden (TUD) jogi karán, egészen pontosan a Szellemi Tulajdonvédelmi, Technológiai Jogi és Médiajogi Intézetben (IGETEM) töltöm, Horst-Peter Götting meghívására, kiváló kollégák támogatásával (különös köszönet a szervezésben Anne Lauber-Rönsbergnek, Jana Lutternak és Johannes Gilchnek).

A streaming háború kapujában?

Sokat írtam már arról, hogy a streaming-szolgáltatás az egyik legfelkapottabb üzleti modell jelenleg. (Hogy anyagilag megéri-e, az más kérdés.) A belépés a klubba azonban méregdrága, nem csoda, hogy kevesen törekszenek erre. Az elmúlt hetekben történt néhány olyan fejlemény, ami tovább erősíti azt a megérzésemet, miszerint

NOLF2

No One Lives Forever

Senki sem él örökké, különösen Cate Archer szuperkém nem, aki persze csak egy kitalált karaktere volt az ezredforduló egyik legsikeresebb és legjobban eltalált számítógépes játékának, a No One Lives Forever-nek (NOLF). Illetve pontosabban: maga a játék nem él örökké, ugyanis legális forrásból évek óta beszerezhetetlen,

ReDigi másodfokon: nincs meglepetés!

A jogkimerüléssel kapcsolatos kutatásaim egyik sarokövét jelentette a ReDigi döntés, amely még 2013-ban látott napvilágot. Azóta csak zajlott és zajlott az eljárás, de végül 2018. december 12-én megszületett a másodfokú ítélet. A ReDigi ezen a szinten is elvérzett.