2019. szeptember 27-én a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében a szerzői jog történeti fejlődésének ívét követhetjük nyomon a Reneszánsz korától a mesterséges intelligencia időszakáig.
2019. június végét és július első felét ösztöndíjjal a németországi Technische Universität Dresden (TUD) jogi karán, egészen pontosan a Szellemi Tulajdonvédelmi, Technológiai Jogi és Médiajogi Intézetben (IGETEM) töltöm, Horst-Peter Götting meghívására, kiváló kollégák támogatásával (különös köszönet a szervezésben Anne Lauber-Rönsbergnek, Jana Lutternak és Johannes Gilchnek).
A médiajogi és szerzői jogi szösszenet-sorozatom hetedik tagját a napokban közölte online a Médiapiac. Témája: a mesterséges intelligencia fejlődésével a szerzői jog hagyományos elméletét és gyakorlatát érő kihívások vizsgálata.
Az első nap magas színvonaló előadásait követően hasonlóan nagy elvárásokkal tekintettünk a CICL második napja elé, ahol 5 panel várt ránk, közel 20 előadással.
Lassan visszatérő jelleggel, de idén is lehetőségem nyílt eljutni a Conference on Innovation and Communications Law konferenciára, amelyre – immáron tizedik alkalommal – Milánóban került sor, a Bocconi Egyetem szervezésében.
A Copy21 virtuális hasábjain egy bejegyzés erejéig már foglalkoztam a számomra roppant érdekes mesterséges intelligencia témakörével. Abban a bejegyzésben bemutattam Ross-t, a „mesterségesen intelligens ügyvédet”, aki képes arra, hogy olvasson, értsen és hipotéziseket állítson fel a begyűjtött adatok alapján. E képességek lehetővé teszik, hogy a