Az elmúlt tíz-tizenöt évben a szerzői jog egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a szerzői jog jogosultjai hogyan juthatnak méltányos díjazáshoz a műveik után? A lehetséges válaszok között a hatékony jogvédelem, az állami razziák, a DRM rendszerek, az innovatív üzleti modellek veresengtek egymással. És, bár egyik
A 21. századra az az elgondolás, miszerint az internet ún. „jogmentes tér”, értelmét vesztette. A gyakorlat életre hívta az igényt az online közegben jogilag kiszámítható viszonyok kialakítására, éppen ezért, a kiváló tervezési (szellemi) munka árán létrejövő szoftverek jogi védelme is elengedhetetlenné vált. A kérdés már
2018. november 22-23. között került megrendezésre a lillafüredi kastélyszállóban a MIE Szellemi tulajdoni konferenciája, amin volt szerencsém a “PhD szeminárium, műhelybeszélgetések” szekcióban előadni a disszertációm aktuális állásának kutatási eredményeit. Emellett pedig számos izgalmas előadást hallgathattam. Ezekből szemezgetek röviden a beszámolómban.
A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan
Immáron harmadízben került megszervezésre a Copy21 Blogshop. Ezúttal is kiváló Pázmányos szervezéssel, illetve ugyancsak kiváló BME-s vendéglátással a divat és szerzői jog (és iparjogvédelem) kapcsolatáról, illetve más aktuális szerzői jogi kérdésekről blogshopoltunk.
Az Ujvári diplomadíj pályázaton a szellemi tulajdonjogot kutató szegedi hallgatók rendre sikeresen szerepelnek. Az idei kiírásban a szerzői jogi szekció első helyét – tavaly után ismét – a hallgatóm hozta el, de a második helyezést is szegedi kapta.