Nem kívánom ellőni annak az alapvető kérdésnek az elemzését, hogy lehet-e szerzőnek tekinteni egy AI algoritmust. A későbbiekben egy bloggertársam részletesen kivesézi majd ezt a területet. Most csak egy breaking: Kínában pár napja született egy ítélet, amely ezt elképzelhetőnek tartja.
Hosszú idő telt el azóta, hogy a legutóbbi bejegyzés e sorozatban kijött volna. A hallgatás oka egyszerűen abban keresendő, hogy az elmúlt hónapokban csekély érdemi dolog történt vizsgálatunk tárgyát illetően. Nincs nagy átütő ereje tehát az ősznek – egy kivételtől eltekintve (ez lesz a “jó”).
Minden, amit az elmúlt hetekben/hónapokban nem tudtam kommentelni… 1. rész: Állami ellenőrzés alatt a könyvkiadás? Kínai ítélet az AI-generált tartalmak szerzői jogvédelméről. ARIPO szerzői jogi modell jogszabály. Megszületett a Pekingi Internetes Bíróság első szerzői jogi ítélete. Mesterséges intelligencia fejezi be Beethoven 10. szimfóniáját? – (Évzáró) Hírmorzsák
A kínai filmipar lehagyja Hollywoodot? NASA adatbázis ingyen hozzáféréssel. Új előzetes döntéshozatali eljárás az EUB előtt. Dalszerzés gyerekeknek. Felapríthatók a festmények? (És szerzői jogsértés nélkül is?) – Hírmorzsák #9.7.
Rég elvesztett fonalat veszünk fel ismét: idén ez az első, de semmiképp sem az utolsó cikkajánlónk. A mai rövid ajánlóban egy két részes tanulmányomra hívom fel a figyelmet, amit éveken át készítgettem elő (anyaggyűjtés és olvasás), majd egy-két hónap alatt írtam meg, ide értve egy
A szabadkereskedelem és a szellemi tulajdonvédelem határterületét vizsgáló blog-sorozatunk idei hatodik bejegyzése – végre – érdemi európai fejleményeket is tartalmaz az egyre súlyosabb problémává váló amerikai-kínai kereskedelmi háborún túl.