Rég elvesztett fonalat veszünk fel ismét: idén ez az első, de semmiképp sem az utolsó cikkajánlónk. A mai rövid ajánlóban egy két részes tanulmányomra hívom fel a figyelmet, amit éveken át készítgettem elő (anyaggyűjtés és olvasás), majd egy-két hónap alatt írtam meg, ide értve egy
A szabadkereskedelem és a szellemi tulajdonvédelem határterületét vizsgáló blog-sorozatunk idei hatodik bejegyzése – végre – érdemi európai fejleményeket is tartalmaz az egyre súlyosabb problémává váló amerikai-kínai kereskedelmi háborún túl.
Az elmúlt időszakban (május és június) mellőztem a szabadkereskedelem és szellemi alkotások sorozat nyilvános frissítését egy nagyon egyszerű oknál fogva: ami történt, semmi jót nem jelentett (sőt a szellemi tulajdonhoz már semmi köze sincs), ráadásul most, több mint két hónap távlatából nézve, csupán annyi mondható,
Bár abban a reményben ringattam magamat, hogy április végével lezárulnak a kínai-amerikai egyeztetések a kereskedelmi háború lezárása céljából, e remények nem valósultak meg a mai napig, ezért a következő sorozatbejegyzést ezennel a mai nappal lezárom, és várhatóan a következő számra marad az „epic China deal”
Ismét érkezett néhány új hír a hónap során, amely a szabadkereskedelem és IP sorozatunkba illik. Érdekes, hogy a fejlemények majdnem egészében Kínához köthetők. (Nekem pedig szerencsém volt 11 napot ebben az országban tölteni márciusban.)
2018 áprilisa után, immáron másodízben nyílt lehetőségem, hogy a kínai Csungkingban, a Southwest University of Political Science and Law (SWUPL) Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Karán előadás-sorozatot és kutatómunkát végezzek. Nézzük, mi történt velem március idusán a malac évében dél-nyugat Kínában.