Nem kívánom ellőni annak az alapvető kérdésnek az elemzését, hogy lehet-e szerzőnek tekinteni egy AI algoritmust. A későbbiekben egy bloggertársam részletesen kivesézi majd ezt a területet. Most csak egy breaking: Kínában pár napja született egy ítélet, amely ezt elképzelhetőnek tartja.
Tavaly nagy örömmel indítottunk egy új, kollektíven szerkesztett sorozatot a Copy21 blogon Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából. A blogger társaimmal átbeszélve a lehetőségeket és érdeklődéseket, új sorozat indítása mellett döntöttünk. Ez pedig 2020-ban a mesterséges intelligencia és szerzői jog témaköre lesz.
Á, dehogy! Miután tavaly nyáron az EUB szembement a német Szövetségi Alkotmánybírósággal (BVerfG), és szigorúan értelmezte a szerzői jogi előírásokat, ezzel elutasítva a hangmintázási eljárást, a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak (BGH) kellett volna lezárnia a jogvitát. Nem sikerült.
Az előző évtized igen mozgalmas volt, nem csak nekem, hanem a streaming-iparnak is. Hogy a kettőt miért emlegetem egy lapon? 2020-ra jutottam el odáig, hogy olyasmiről “tudóskodhatok”, amik mindig is érdekeltek: a szórakoztatóipar online és digitális kérdései. A következő években ebben a témakörben szeretnék majd
Simultaneously with other book review from the end of 2019, I completed another piece on Hannibal Travis’ Copyright Class Struggle – Creative Economies in a Social Media Age. This was a highly interesting book – and it is available on the website of the JIPLP.
Január 1-e minden évben sok-sok jogvédett mű közkincsbe kerülésének napja. Nézzük át, hogy kik tartoznak az “idei osztályba”.
