Múlt szombaton a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház közleményben jelentette be, hogy Molnár Ferenc: Delila című darabjának bemutatója elmarad, miután a Molnár-örökösökkel folytatott vita zsákutcába futott. A közlemény szerint az örökösök „kifejezett tilalma” akadályozza a bemutatót.[1]
Mivel mindenki elismerését kiváltotta, da Vinci megtehette, hogy ne tegye a megbízóit gazdasági értelemben boldoggá. Megtehette, hogy széles körű érdeklődésének hódoljon, és a festészetet csupán alkalmi kifejezési formaként kezelje. Megtehette, hogy a körülötte lévő világ észlelésének részleteit kutassa, és abban időről időre elvesszen. Még így
A CDSM-naplónk utolsó részében az új irányelv szerzői jogi kötelmi kérdésekről szóló harmadik fejezetével (18-23. cikkek), és az eddig nem tárgyalt, vegyes rendelkezésekkel (1-2. és 24. cikkek) foglalkozunk.
Békés Gergelynek jár a köszönet azért a kommentért, amelyet az október 5-i Blogshopon tett hozzá az ott elhangzott előadásomhoz. Azt tanácsolta ugyanis, hogy járjak picit jobban utána a beleértett felhasználási engedélyeknek. Ezt megtettem, úgyhogy álljon itt erről a kutatásról egy rövidke összefoglaló, amely igen hasznos
A francia szerződési jogot alapjaiban újraalkotó rendelet 2016. október 1-jén hatályba lép. A reform polgári jogi elemzése önmagában is megérne egy misét, hiszen a szerződés fogalmát, legalapvetőbb jellemzőit is érinti a módosítás. A blog tekintetében azonban érdemesebb kicsit arról beszélni, hogy a felhasználási szerződéseket mindez