Beleértett felhasználási engedély online felhasználások esetében

Békés Gergelynek jár a köszönet azért a kommentért, amelyet az október 5-i Blogshopon tett hozzá az ott elhangzott előadásomhoz. Azt tanácsolta ugyanis, hogy járjak picit jobban utána a beleértett felhasználási engedélyeknek. Ezt megtettem, úgyhogy álljon itt erről a kutatásról egy rövidke összefoglaló, amely igen hasznos volt a disszertáció többszörözési joggal foglalkozó fejezetéhez is.

A Megakini v. Google Spain-ügyben (Megakini.com v. Google Spain N. 172/2012.), amely rendkívül tanúságos volt, több szempontból is. [röviden: az egyébként már nem üzemelő, vicces nevű fogadási oldal csak azért perelte be a Google-t, hogy leakasszon tőle kétezer Eurót, illetve ellehetetlenítse a szolgáltatást Spanyolországban.]

Az eljáró bíróság szokatlan módon beemelte érvelésébe a fair use-doktrínát, illetve azt továbbgondolva a ius usus inoqui-elvet (amely, azt jelenti, hogy nem lehet igényt érvényesíteni olyan cselekményekkel szemben, amelyek nem sérelmesek a jogosult jogos érdekeire), arra jutott, hogy a weboldalak indexálása nem ellentétes a szerzői jogi szabályok alapvető elveivel, mivel a weboldal mindenki számára nyílt volt, a műből, ha egyáltalán egyéni, eredeti jelleget hordozott is, csak akkora részlet került felhasználásra, amely lehetővé tette a felhasználók számára annak eldöntését, hogy meg kívánják-e tekinteni a keresés eredményét, ráadásul a mű potenciális piacára sem jelentett a felhasználás veszélyt, sőt, éppen ellenkezőleg, fellendítette annak látogatottságát.

Ebből a zárójeles megjegyzéseken túl a legfontosabb az, hogy az első fokon eljáró fórum (barcelonai városi bíróság) felhívta a figyelmet arra, hogy a Google azért sem sértett meg egyetlen vagyoni jogot sem, “mert legalább elvben beleértett engedélyt kapott a weboldal nyilvánossághoz közvetítésére, amelybe a többszörözés joga beletartozik. A többszörözés pedig csak időleges és közbenső, az egyetlen célja, hogy a művet a nyilvánossághoz juttassa.” (Minero Alejandre)

A beleértett felhasználási engedély (implied license) egy lehetséges megoldás lehet olyan esetekben,amelyekben ugyan a jogosult nem adott kifejezett felhasználási engedélyt valamely vagyoni jog gyakorlására, de vélelmezhető, hogy azt bele kell érteni az egyébként megadott felhasználási engedélybe. Ilyen lehet például az az eset, amikor a jogosult szabadon elérhető tartalmat helyez el az Interneten, miközben hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy azt később mások linkeljék. Az Internet végső soron egymásra hivatkozó linkek elhelyezésére épül mind technikai, mind pénzügyi szempontból. E vélekedés nyert megerősítést a Paperboy-ügyben [Vorschaubilder I-ügy (I ZR 69/08, 29 April 2010)], amelyben a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy mivel a felperes anélkül helyezte el a tartalmakat a weboldalon, hogy azokon hatásos műszaki intézkedéseket alkalmazott volna, a linkelés megengedett volt. (Pihlajarinne)

A beleértett felhasználási engedély problémáját Lee is alkalmasnak tartja a felhasználók és jogosultak közötti jogviták orvoslására. Elősegítheti az online információáramlást, miközben kiegyenlítheti az egymásnak feszülő érdekeket. Lee ugyancsak utal rá, hogy a MyVideo-ügyben [MyVideo Boradband S.R.L. vs. CELAS GmbH (Landgericht München) No. 7 O 4139/08 (June 25, 2009).] hozott ítéletek közel állnak ehhez a beleértett engedély elméletéhez. A többszörözés joga éppen alkalmas ennek az elméletnek az alátámasztására, hiszen az online térben a nyilvánossághoz közvetítés, hozzáférhetővé tétel során másodlagos, automatikus és közbenső többszörözési cselekmények történnek ugyan, de a mű gazdasági hasznosítása nem ezek készítésére, hanem egy másik vagyoni jog gyakorlására irányul. Így a többszörözés gyakorlására szükséges lenne a jogosultak hallgatólagos, vagy egy másik engedélybe beleértett hozzájárulására. Vagy, ha ők ezt nem teszik meg, akkor a bíróságoknak kellene ezt előtérbe helyező ítélkezési gyakorlatot kialakítani. Erre alkalmas lehet az InfoSoc-irányelv 5. cikk (1) bekezdésében foglalt időleges többszörözési kivétel. (Lee)

A bejegyzés az alábbi tanulmányokon alapul:
MINERO ALEJANDRE, 2013. = MINERO ALEJANDRE, Gemma: Google cache is legal in Spain – Spanish Supreme Court, 3 April 2012, The Megakini.com v Google Spain case (N. 172/2012). Queen Mary Journal of Intellectual Property, Vol. 3, No. 1, 2013, p. 81-89.

PIHLAJARINNE, 2017. = PIHLAJARINNE, Taina: Should We Bury the Concept of Reproduction – Towards Principle-Based Assessment in Copyright Law? International Review of Industrial Propert and Copyright Law 48(7) November 2017, p. 953-976.

LEE, 2016. = LEE, Jyh-An: Copyright Divisibility and the Anticommons. The American University International Law Review, Vol. 32, Issue 1, 2016, p. 117-163.

One thought on “Beleértett felhasználási engedély online felhasználások esetében”

  1. s.peter says:

    Rendkívül izgalmas és rendkívül csúszós területnek tűnik ez. Mind a hagyományos, mind az UCC/UGC esetekben ad(hat) jogalapot olyan eljárásokra, amelyeket lehet h jobb is ha nem most szabályoz a jogalkotó, hanem későbbiekbne kialakuló “jó gyakorlatot” kanonizálja majd.

    Mindezzel együtt számomra – bár nagyon szimpatikus Lee elképzelése – egy fokkal nagyobb szabadságot visz az ügyek lehetséges megítélésbe mint azt szükségesnek gondolnám. De ezt lehet h csak túlontúl németes gondolkodásom íratja velem:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.