Ahogy arról két napja már rövid bejegyzést is közzétettem a Facebookon (sőt, eddig közel negyvenen lájkolták is), hétfőn belevágtam egy új projektbe: könyvet írok a fájlcsere jogi problematikájáról. Az SZTE által elnyert TÁMOP kutatási pályázat keretében vállalt az egyik legfontosabb kimenetként én és két másik
Rendhagyó módon a mai cikkajánló tárgya egy egyetemi jegyzet, méghozzá Kőhidi Ákos „Kártérítési Jog” című 2010-es kiadványa lesz. Bár a kötet nem épp a „digitális szerzői jog” világára fókuszál, egy bejegyzést mindenképp megérdemelnek a mű integritásához fűződő jogról írtak. Kőhídi Ákos kötete a polgári jogi
Az előző félévben útjára indítottam több lelkes hallgatóval és egy lelkes kollégával az InfoCopy Diákkört. Tavaly négyszer találkoztunk, s ezen diákköri események közül kiemelkedett Gyenge Anikó látogatása, és előadása a szerzői jogok és emberi jogok viszonyáról. Most ősszel, néhány új taggal kiegészülve folytatjuk ott, ahol
Korábban már két ízben került sor arra, hogy a szegedi jogi kar által szervezett ún. „Teadélután” keretében kiselőadást tartottam egyik fő kutatási témámról, a fájlcseréről. Először még csak hét középiskolásnak, idén pedig már két gimnáziumi osztálynak is. A „Teadélutánok” ötlete idén ősztől összegyetemi támogatást nyert,
Már évek óta hallani arról, hogy a zeneipar igyekszik meghosszabbíttatni az előadóművészek és a hangfelvételek előállítóinak 50 éves védelmi idejét. Évekkel ezelőtt Paul McCartney és Cliff Richards is nyilvánosan kiállt egy hasonló brit kezdeményezés mellett, az Európai Unió pedig 2008 óta tárgyal a hosszabbítás lehetőségéről.
Alig pár napja, hogy az augusztus végén, Washingtonban tartott „Global Congress on Intellectual Property and the Public Interest” című konferencián elfogadásra került Washingtoni Nyilatkozat a szellemi tulajdon és a közérdek egyensúlyáról. A 32 ország több mint 180 szakembere (köztünk hazánkból Bodó Balázs) által összeállított rövid,