Szabadkereskedelem és IP #2.2
Egy kis trade war USA-Kína fronton, és fontos fejlemények az európai oldalon – ez jellemezte az elmúlt heteket a szabadkereskedelem és szellemi tulajdonvédelem témakörében.
Kategória: Nemzetközi szerzői jog
Lady Gaga, avagy a body art élvezhet-e szerzői jogi védelmet?
Az emberi test mindig is központi témája volt a (képző)művészeteknek, gondoljunk csak például a prehisztorikus művészet egyik ikonikus darabjára, a wilendorfi Vénuszra. Napjainkban ennek egyik ága a body art, amely a művész saját testét tekinti a műalkotás hordozójaként. Egy érdekes francia jogeset azt járja körül,
Szabadkereskedelem és IP #2.1
A 2018 utolsó negyedévében a szabadkereskedelem és szerzői jog/szellemi alkotások, és általában véve Trump elnök kereskedelmi háborúja kapcsán történtekről nem állt módomban blogolni. Ezért most elővettem újra a témát. Tekintsük át a sajtóban megjelent legfontosabb híreket e területen.
Közkincs 2019
Szokásunk, hogy az év elejét egy kis közkincs-körbenézővel indítjuk. Idén külön érdekesség, hogy ha a magyar szerzői jog szempontjából nincs is különösebb jelentősége, az amerikai jogrendszert illetően kiugró évként tekinthetünk majd 2019-re. Nézzük, mi (és miért) kerül közkincsbe 2019. január 1-jével.
Micsoda szerzői jogi december
Még vége sincs a hónapnak, de december már most a legfontosabb hónappá kezd avanzsálni a szerzői jog szempontjából. (Ez persze szubjektív érzet.) Csak vezérszavakban nézzük át, miért is, elemzések már az újévre maradnak.
Banksy és a művészi kreativitás
Október egyik leghíresebb művészeti eseménye/esete volt, mikor a Banksy által készített Lány piros léggömbbel című alkotás közel egy millió fontért elkelt, majd egy előre beépített iratmegsemmisítő segítségével félig „ledarálta magát” a kép. Ezzel kapcsolatos véleményemnek két helyen is hangot adtam.