Szabadkereskedelem és IP #2.2

Egy kis trade war USA-Kína fronton, és fontos fejlemények az európai oldalon – ez jellemezte az elmúlt heteket a szabadkereskedelem és szellemi tulajdonvédelem témakörében.

Csak azért kezdem az Egyesült Államokkal és Kínával, hogy ezúttal hamar le is zárjam a témát. Az elmúlt hetek ugyanis alapvetően arról szóltak, hogy az amerikai és a kínai delegációk megkezdték (lásd itt) és folytatták (lásd itt és itt és itt) a tárgyalásokat a két ország közötti kereskedelmi feszültségek elsimítása érdekében. Időközben az amerikai elnök a belpolitikai okokból elhúzódott State of the Union beszédében komoly teret szentelt a Kínával folytatott csörtéjének is (lásd itt és itt). Bár a legfrissebb hírek – alias Trump elnök bejelentése – szerint a felek közel kerültek a megállapodáshoz, még vannak tisztázásra váró részletek. Ami ugyanakkor nagyon fontos, hogy márciusban, várhatóan az elnök mar-a-lago-i üdülőjében fog találkozni a két állam vezetője. (Nem tudok pontos dátumot, de márciusban 12 napot Kínában töltök majd. Ahogy tavaly, úgy idén is nyomon követem majd a kínai sajtót, nagyon kíváncsi leszek, miként értékelik majd a remélt megállapodást. Így a következő híradásban már külön kitérhetek erre is.) Ja, és mellékzöngeként utalok arra a tényre, hogy a U.S.M.C.A. (NAFTA 2.0) sorsa is kétséges egyelőre: az új demokrata Képviselőház komoly akadályokat gördíthet a megállapodás kongresszusi elfogadása elé.

Sokkal fontosabb hírek érkeztek az elmúlt hetekben az Európai Unió háza tájáról. Ezek egyikeként 2019. február 1-én hatályba lépett az EU és Japán által kötött gazdasági partnerségi megállapodás (EPA). Mint az EPA-k többsége, ez a dokumentum sem elsősorban a szellemi tulajdonvédelemre fókuszál, ám számos eleme igenis a “package deal” része, vagyis a két partner jövőbeli együttműködésének záloga a szerzői jogi és iparjogvédelmi szabályok feszesítése. Egy jelenleg még kéziratként megjelenésre váró, angol nyelvű írásomban elemeztem is az EU-Japán EPA szerzői jogra vonatkozó részeit. (Lásd itt angol nyelven.) Nagy változások nem várhatók e téren, de a tény ettől még tény: a megállapodás hatályba lépett egy hónapja. A másik fontos fejlemény, hogy még január legvégén közzétette főtanácsnoki indítványát Yves Bot a híres (és várva-várt) 01/17-es számú véleményezési eljárásban. Ennek a lényege, hogy – vallon indíttatásra, de belga megkeresésre – az Európai Bíróság arról kell, hogy állást foglaljon, hogy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) egyes részei (de értelemszerűen ily módon maga a megállapodás) összeegyeztethető-e az uniós joggal. Bot főtanácsnok a kérdésre pozitív választ adott, szerinte a CETA rendben van. Kíváncsian várjuk a bíróság végső véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük