Szokásunk, hogy az év elejét egy kis közkincs-körbenézővel indítjuk. Idén külön érdekesség, hogy ha a magyar szerzői jog szempontjából nincs is különösebb jelentősége, az amerikai jogrendszert illetően kiugró évként tekinthetünk majd 2019-re. Nézzük, mi (és miért) kerül közkincsbe 2019. január 1-jével.

Amerikai közkincsek. Forrás: New York Times

Először is egy szerzői jogi trivia: hogy lehet az, hogy az 1922-ben megjelent művek az Egyesült Államokban 1998-ben a közkincs részévé váltak, de az 1923-ban megjelent művek csak 2019-ben? Úgy, hogy 1998-ban elfogadott egy olyan törvényt az amerikai Kongresszus (Sonny Bono Copyright Term Extension Act), ami az 1978-at (a jelenlegi szerzői jogi törvény hatályba lépését) megelőzően megjelent művekre fennálló 75 éves védelmi időt megtoldotta további 20 évvel – 95 évre. (A hatályos törvény szerinti védelmi idő számítása ismét más, 1978 óta a post mortem auctoris 70 év a sztenderd védelmi idő.) Így történhetett az a furcsaság, hogy az 1923-as keltezésű művek védelme 20 extra évig fennmaradt. Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban most nagy a várakozás, a készülődés és az „üzleti izgalom”. Milyen művek jelentek meg 1923-ban? Miket lehet a jövőben engedély nélkül hasznosítani? Ezzel foglalkozott a Smithsonian írása, és a New York Times cikke is. Ezek az írások számtalan kiváló alkotást említenek (igaz, én csak egy részüket ismerem), melyek közül kiemelhetők F. Scott Fitzgerald, Agatha Christie, Winston Churchill, Robert Frist, Marcel Duchamps, Jean Toomer, Arthur Conan Doyle, Marcel Proust, Kahlil Gibran, Thomas Mann, P.G. Wodehouse alkotásai, ahogy számtalan Charlie Chaplin és Buster Keaton mozi is.

Mi várható az óceán innenső oldalán? Pontosabban azon országokban, ahol a pma 70 éves védelmi idő az irányadó? Más szóval kik hunytak el 1948-ban? A számtalan név közül, melyeket a Wikipedia felsorol, jómagam csak nagyon keveset ismerek, közülük kiemelkedik a magyar Lehár Ferenc, a cseh politikus Jan Masaryk, az amerikai Zelda Fitzgerald (a fenti kép közbülső, álló részét F. Scott Fitzgeralddal, a férjével). A Dal+Szerző további neveket említ, így Kozma Lajos építészt, Lajos Bírót (forgatókönyvíró), Mahátma Gandhit (őt nem kell bemutatni senkinek).

A fentiek kapcsán külön köszönet Völgyi Attilának az értékes Smithsonian linkért!