Lady Gaga, avagy a body art élvezhet-e szerzői jogi védelmet?

Az emberi test mindig is központi témája volt a (képző)művészeteknek, gondoljunk csak például a prehisztorikus művészet egyik ikonikus darabjára, a wilendorfi Vénuszra. Napjainkban ennek egyik ága a body art, amely a művész saját testét tekinti a  műalkotás hordozójaként. Egy érdekes francia jogeset azt járja körül, hogy vajon a művész saját testét jelentő alkotás állhat-e szerzői jogi oltalom alatt?

ORLAN (2013)

ORLAN (forrás: Wikipedia)

ORLAN egy extravagáns francia művésznő, aki testének plasztikai sebészeti beavatkozások általi megváltoztatásával szerzett magának művészi elismerést.

Lady Gaga nem kevésbé megosztó amerikai dalszerző-énekes, aki a dalain túl a megjelenésével is szeret hatást gyakorolni a közönségére.

Ez utóbbi 2011-ben jelentette meg Born This Way című kislemezét, amelyhez egy video klip is készült. A szürreális látványvilágú klip és a dal a másság elfogadására buzdít, arra, hogy előítéletekről mentesen közeledjünk társaink felé.

ORLAN álláspontja szerint a szóban forgó klip kicsit túl sokat merít az ő művészi világából, eléggé hasonlít alkotásaihoz, amelyekben megjelenik az emberi test megváltoztatása, hibridek kialakítása. A vélt szerzői jogi jogsértés kompenzálására összesen 23 millió eurót követelt az amerikai énekesnőtől, illetve szerette volna elérni a klip betiltását.

A szerzői jog széles körben ismert alapvetése, hogy az ötletek nem élveznek védelmet. Az erről készült fényképek vagy videofelvételek adott esetben oltalomra jogosultak, amennyiben ennek feltételei fennállnak. ORLAN viszont nem a felvételeket, hanem a saját testének megváltoztatásával létrehozott művet tekintette oltalomra méltónak. A párizsi bírók álláspontja szerint azonban ebben az esetben nem beszélhetünk műről, ORLAN tevékenysége megmaradt az ötlet szintjén, nem öltött konkrét kifejezési formát és nincsen semmilyen egyéni-eredeti jellege sem. Így aztán mint olyan, szabad prédának minősül, amit bárki korlátozás nélkül felhasználhat.

Fellebbezésében ORLAN ezért már nem is szerzői jogának megsértése miatt kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, hanem versenyjogi alapon. A franci jog sajátja, hogy amennyiben a szerzői jogi jogsértés nem áll meg, az érintett alkotó részesülhet jogi védelemben arra tekintettel, hogy valaki más az ő szélárnyékába beállva hasznot húzott a sikeréből. Ez a potyázó magatartás a tisztességtelen verseny egyik esete, a francia jogi terminológia parazitizmus néven ismeri. Művészeti tevékenységek esetében olyankor szokták megállapítani, amikor az egyik alkotó a másik megjelenését, fizikai identitásának jellemző jegyeit, vagy állandó kiegészítőit sajátítja ki. A bírók azonban jelen esetben ezt sem látták megalapozottnak, és a fellebbezést is elutasították.

Hogy mi az eset tanulsága? Ami üzletileg és művészileg kifizetődő, az nem biztos, hogy szerzői jogi védelem alatt is áll.

Az pedig a jövő kérdése, hogy érdemes-e fontolóra venni esetleg a személyiség védetté nyilvánítását valamilyen formában.

A hivatkozott döntések az alábbiak:

TGI Paris, 7 juill. 2016, nº 13/12836

CA Paris, 15 mai 2018, nº 16/17477

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.