Döntésfigyelő #2.1
Lehet-e jogvédett az íz? Előzetes döntéshozatali kérelem korlátozásokról és kivételekről. BMG v. Cox: másodfokon is pert vesztett az ISP. Megúszta a Nike a Jumpman pert. Beágyazás az Egyesült Államokban: jogsértő! – Döntésfigyelő #2.1.
Lehet-e jogvédett az íz? – Ez a tárgya egy új európai uniós döntéshozatali eljárásnak. Egy holland sajtgyártó ugyanis beperelte egy versenytársát arra hivatkozással, hogy utóbbi sajtja azonos ízű a Levola cég termékével. Hogy nem légből kapott a felvetés, azt mi sem mutatja jobban, mint a tény, hogy a jogvita Hollandiából ered, ahol a parfümök illatát védi a szerzői jog. Mindenesetre az bizonyos, hogy az EUB nagyon fontos dogmatikai kérdésben kell, hogy állást foglaljon: meddig terjednek a szerzői jogvédelem határai a védelem tárgyát illetően. A Kluwer Copyright Blogon Eugénie Coche kiváló elemzésében járja körbe a kérdést.
Előzetes döntéshozatali kérelem korlátozásokról és kivételekről – A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) nehezen áll le, ha előzetes döntéshozatali eljárásokról van szó. Újabb kérdéssorral bombázta meg a luxembourgi uniós bíróságot, amelyekben elsősorban a napi eseményekről szóló híradásokkal valamint az idézéssel kapcsolatos korlátozások/kivételek értelmezését várja a BGH az EUB-tól. A jogvita egyébként elsősorban abból fakadt, hogy a Spiegel Online egy német politikus által jegyzett írásművet (melynek sorsa külön tanulmányt megér, hiszen a politikus alapvetően azzal vádolt egy szerkesztőt, hogy az belenyúlt az írásba – valójában ez lenne a napi esemény, amelyről híradást adott a Spiegel) az engedélye nélkül tette elérhetővé PDF formátumban. Érdekes kérdésekre kell majd az EUB-nak választ adnia. A Kluwer Copyright Blogon Bengi Zeybek vezeti fel az előzetes döntéshozatali eljárást.
BMG v. Cox: másodfokon is pert vesztett az ISP – Hosszú ideje tart az a jogvita, amelyben a BMG azért perelte be a Cox internethozzáférés-szolgáltatót, mert az nem járt el megfelelően (értsd: szinte egyáltalán nem járt el) az ismételt szerzői jogsértőkkel szemben (amire az amerikai szerzői jogi törvény 1998-as módosítása, a DMCA egyébként kötelez minden ISP-t). Az elsőfokú bíróság még 2016-ban elmeszelte ezért a Cox-ot, és most a másodfok is alapvetően helyt adott a felperesi követeléseknek, mégis új eljárást rendelt el egy téves esküdtutasítás miatt. És bizony ez egy helyes döntés. Tanulság? Az ISP-knek az Egyesült Államokban továbbra is jó lesz odafigyelni, és a notórius szerzői jogsértők internetes szerződését bizony lehet, hogy fel kell majd mondaniuk. A bíróságoknak viszont illene végre helyesen alkalmazniuk a másodlagos felelősség doktrínáját.
Megúszta a Nike a Jumpman pert – Világhírűvé vált Jacobus Rentmeester fotója, amely a „repülő” Michael Jordant ábrázolja. A „Jumpman” névre hallgató fotó sziluettjét 1987-től a Nike a sportcipőin is használja, ám két évnyi díjfizetést követően a Nike új fotót gyártatott, amelyen a kosárlabdázó hasonlóan, de nem azonos módon ugrik/repül a levegőben. Utóbb a Nike már ennek a képnek a sziluettjét használja a csukákon. Rentmeester hosszú idő után perre vitte a dolgot, ám az első fok után másodfokon is elvesztette a pert, a bíróság a Nike-nak adott igazat. A jogeset tömör összefoglalója szerint:
„The Ninth Circuit affirmed the district court’s dismissal of a copyright infringement action brought by renowned photographer Jacobus Rentmeester against Nike. Rentmeester alleged that Nike infringed a famous photograph he took of Michael Jordan when Nike commissioned its own photograph of Jordan and then used that photo to create the „Jumpman” logo. The panel held that, although Rentmeester plausibly alleged that he owned a valid copyright in his photo and a presumption that the Nike photo was the product of copying rather than independent creation, he failed to plausibly allege that Nike copied enough of the protected expression from his photo to establish unlawful appropriation. The panel explained that Rentmeester was entitled to protection only for the way the pose was expressed in his photograph, a product of not just the pose but also the camera angle, timing, and shutter speed he chose. In this case, Rentmeester’s photo was entitled to broad rather than thin protection. Nonetheless, the panel held that the works at issue were as a matter of law not substantially similar, and thus the Jumpman logo was even less similar to Rentmeester’s photo than the Nike photo itself.”
Beágyazás az Egyesült Államokban: jogsértő! – Semmi köze ennek az ügynek az ágyakhoz (pedig az előző hír alapján még ez is jöhetne). Itt az volt a kérdés, hogy a linkelés egyik változatát jelentő, vizuális vagy audiovizuális tartalmak (jelen esetben egy Tom Brady-t, a New England Patriots irányítóját és Danny Ainge-et, a Boston Celtics general managerét ábrázoló fotó) kerettechnika segítségével történő beágyazása sérti-e az amerikai szerzői jogi törvényben foglalt „display” jogot (magyarban ez alapvetően a nyilvános előadás jogával rokonítható). A bíróság pedig úgy találta, hogy igen. Ami igazán fontos viszont, hogy ez a döntés csak egy közbenső ítélet. Számos más kérdést, így például azt, hogy az alperes hivatkozhat-e a fair use tesztre, avagy hogy a felperes a fotó közösségi felületen (Snapchat) történő közzétételével lemondott-e a vagyoni jogainak gyakorlásáról, későbbre marad. (Az eredeti fotó elérhető például itt.)