Milyen szájízzel zárult a Heks’nkaas ügy? 2. rész
A Heks’nkaas ügy elemzésének második részében arra keressük a választ, hogy milyen további rejtett problémákat hordoz az EUB előzetes döntése.
A Heks’nkaas ügy elemzésének második részében arra keressük a választ, hogy milyen további rejtett problémákat hordoz az EUB előzetes döntése.
Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Hollandiából származó Levola v. Smilde Foods – ám az érintett sajttermék okán inkább csak Heks’nkaas – ügyben a főtanácsnok véleménye szerint a felperes sajtjának az ízét nem védi az uniós szerzői jog. Ennek megfelelő javaslatot is tett az
Lehet-e jogvédett az íz? Előzetes döntéshozatali kérelem korlátozásokról és kivételekről. BMG v. Cox: másodfokon is pert vesztett az ISP. Megúszta a Nike a Jumpman pert. Beágyazás az Egyesült Államokban: jogsértő! – Döntésfigyelő #2.1.
Másfél hónapos elmaradást igyekszek pótolni azzal, amikor a Stichting Leenrecht (C-174/15) jogeset elemzését közzéteszem. A döntés jelentősége ugyanis óriási (és csak az időhiány miatt nem került ki a blogra). Az EUB ugyanis világossá tette: a digitális haszonkölcsönzés is beilleszthető az uniós joganyag keretei közé.