Leállt a RapidShare. Tanítani való példa az integritásvédelemről. Spanyol problémák a magáncélú többszörözéssel. Fokozatos válasz rendszer Ausztráliában. Most akkor hasznos a Pandora vagy sem? – Hírmorzsák #5.5. Leállt a RapidShare – Azt kell mondani, semmi meglepő nem történt akkor, mikor a RapidShare vezetősége bejelentette, hogy
Hagyomány, hogy az év legvégén összegezzük, mi is történt az elmúlt 12 hónapban. A szelekció kétszeresen is szubjektív: értelemszerűen szinte bizonyos, hogy nem minden releváns szerzői jogi hír jutott a fülünkbe. Másrészt a mostani válogatás is csak az esszenciáját adja annak, amit hónapokkal ezelőtt írtunk.
Az elmúlt hetekben több anyagom is megjelent, amelyeket örömmel mutatok be röviden a blog olvasóinak. A témák: jogkimerülés az Egyesült Államokban, szerzői jogi kilátások 2014-ben, a Rapidshare felelőssége Németországban és a szerzői jog, technológia és fogyasztói igények párhuzamos fejlődése. A fentiek közül elsőként említett anyag,
Az előzőekben két külön posztban ismertettem az „Alone in the Dark” és a „File-Hosting-Dienst” ítéleteket. Úgy gondolom, hogy a BGH „gyakorlata” jelentős részben helytálló. Vannak azonban elemei, melyeket kritizálni kívánok az alábbiakban. A közvetlen jogsértés vagy a részesi magatartás kizárása indokolt. A mögöttes felelősség („Störerhaftung”)
Egy évvel az „Alone in the Dark” ítélet megszületését követően a BGH tovább formálta véleményét a tárhely-szolgáltatók felelősségének tárgyában az ún. File-Hosting-Dienst ügyben. A RapidShare-t ezúttal a zeneszerzők és dalszövegírók közös jogkezelő szervezete, a GEMA fogta perbe összesen 4815 zenemű jogellenes felhasználásában való közreműködés miatt.
Hosszú ideje készülök arra, hogy a RapidShare tárhely-szolgáltatóval szemben 2012-2013 során a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság által meghozott két ítéletet bemutassam. Erről egy cikket is tervezek megjelentetni a közeljövőben, de egy kis betekintést ettől még engednél az általam tapasztaltakról. Terjedelmi okokból ez egy három részes