Hírmorzsák #5.5

Leállt a RapidShare. Tanítani való példa az integritásvédelemről. Spanyol problémák a magáncélú többszörözéssel. Fokozatos válasz rendszer Ausztráliában. Most akkor hasznos a Pandora vagy sem? – Hírmorzsák #5.5.

Leállt a RapidShare – Azt kell mondani, semmi meglepő nem történt akkor, mikor a RapidShare vezetősége bejelentette, hogy felhagy a működéssel. És itt elsősorban nem is a jogi vonatkozások miatt hangsúlyozom a tárhely-szolgáltató bukásának kiszámíthatóságát. Aki követi a blogot, tudja jól, hogy nem egy esetben írtam a RapidShare jogi csatáiról (aki pedig a jogirodalmat is olvassa, az talán az öt év alatt megjelent három, kifejezetten RapidShare köré épülő cikkemet is ismerheti az Infokommunikáció és Jog című folyóiratból), mely csaták egy – jelentős – részét a RapidShare sikerrel vívta meg. Német és amerikai példák is ismertek, amelyeknél a cég felelősségét elvetette az éppen aktuális bíróság. (A fair play szükségessé teszi jelezni: Németországból ellentétes példák s hozhatók szép számban.) Ugyanakkor a folyamatos csaták és az ezek hatására módosuló struktúra és működési mechanizmus okán a RapidShare egyszerűen teret vesztett. A világ első számú tárhely-szolgáltatójából sokad rangú portállá vált. Nem lehetnek kétségeink afelől, hogy ez elsősorban “öntisztulásának” köszönhető, hiszen a jogellenes felhasználásra és regisztráció nélküli hozzáférésre vágyók tömege elpártolt a cégtől. Egy szó mint száz: viszlát RapidShare!

Tanítani való példa az integritásvédelemről – Szó szerint! Az 1709Blog egy olyan jogesetről számolt be, amelyben egy közterületen elhelyezett szökőkút alkotója azért perelte be az adott település polgármesterét, mert utóbbi a művész engedélye nélkül átfestette a polgármester által egyébként csúnyának titulált alkotást. Az alkotó, Alain Mila, ezért beperelte a polgármestert. Amint azt az 1709Blog szerzője írja – s amit szerény francia szerzői jogi ismereteimmel megerősíthetek – nagy valószínűséggel sikerrel jár majd a kereset, azt viszont, hogy a jogsértésért bármilyen összegű kártérítést megítél-e a bíróság, erősen kétségesnek tartja a blogbejegyzés írója.
Spanyol bajok a magáncélú többszörözéssel – Bátran mondhatjuk, hogy sok évvel ezelőtt a Padawan ügy felborzolta a kedélyeket a magáncélú többszörözés témakörét illetően. Különösen igaz ez a spanyolokra (ahonnan maga a Padawan ügy is érkezett). A nemzeti szabályozást is hatályon kívül helyezték anno (részben politikai kampány okán, részben az EUB elmarasztaló észrevételei miatt). A spanyol kormány átmeneti jelleggel ezért rendezte a kérdéskört, s a magáncélú többszörözés után járó üreshordozó díj megfizetését a költségvetés terhére rendelte megfizetni. 2014-ben az átmenetinek szánt rendelkezést aztán tartós szabályozás formájában beemelték a spanyol szerzői jogi törvénybe. A Kluwer Copyright Blog szerzője ugyanakkor arról ír, hogy – újabb politikai összecsapást előre vetítve – a jogszabályt az ellenzék a spanyol Alkotmánybíróság elé utalta. Pablo Hernandez Elzaburu írásából megtudhatjuk az indítványozó alkotmányellenességgel kapcsolatos álláspontját.

Fokozatos válasz rendszer Ausztráliában – Az IPKitten blog egy ausztrál szakember segítségével alaposan körbejárja, hogy milyen tartalommal született meg az ausztrál internethozzáférés-szolgáltatók érdek-képviseleti és önszabályozó szervezetének a magatartási kódex tervezete, amelyben egy – tartalmát tekintve egyébként leginkább az új-zélandi modellt követő – privatizált (vagyis nem állami szabályozáson alapuló), fokozatos válasz rendszer bevezetésére tesz javaslatot. Az elemzés szerint a tervezetről bárki véleményt formálhat március végéig, amit további előkészítő munka fog követni.

Most akkor hasznos a Pandora vagy sem? – A New York Times ismét egy érdekes, a különböző érdekoldalakat egyszerre megszólaltató cikket közölt a Pandora kapcsán. Vajon a választott üzleti modell jó a szerzők szemszögéből? A legtöbb megszólaló nem kifejezetten elégedett a díjazással. Desmond Child bevallása szerint Bon Jovi “Livin’ on a Prayer” című dalát, melynek megírásában maga is közreműködött, a Pandora az interjút megelőző három hónapban 6,5 millió alkalommal hallgatták meg a Pandora előfizetői, a cég mégis csak 110$ jogdíjat fizetett a zenésznek. (Ez az összeg még akkor is alacsony, ha tudjuk, hogy az említett dalt Child, Bon Jovi és Sambor hármasban jegyzi, s így a díjazásnak közöttük kell megoszlania.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.