A blog éve – 2014 legfontosabb eseményei (1. rész)

Hagyomány, hogy az év legvégén összegezzük, mi is történt az elmúlt 12 hónapban. A szelekció kétszeresen is szubjektív: értelemszerűen szinte bizonyos, hogy nem minden releváns szerzői jogi hír jutott a fülünkbe. Másrészt a mostani válogatás is csak az esszenciáját adja annak, amit hónapokkal ezelőtt írtunk. A mai rész az első félévet foglalja össze, folytatás holnap!

Január – Ugyan még 2013. végi Magyar Közlönyben jelent meg az a törvénytervezet, ami a szerzői jogot is érintő változásokat tartalmazott, ám ennek bemutatására csak januárban került sor. E módosításoknak az elsődleges célja az Szjt. és a Ptk. “összefésülése” volt, és következésképp az új szabályok 2014. március 15-én léptek hatályba. Sok éves múltra tekint már vissza a fokozatos válasz ír modellje. Ugyancsak januárban értekeztem arról, hogy bírósági döntés született Írországban arról, hogy a modell keretében megszerzett személyes adatok felhasználásának gyakorlata nem ütközik az ír adatvédelmi szabályozásba. 2014-ben rendkívül aktívak voltunk az Európai Unió Bíróságának esetjogát illetően. Januárban Hajdú Dóri kollegina ismertette a fórum üreshordozó díjakkal kapcsolatos gyakorlatának lényegét, ugyancsak Dóri mutatta be a főtanácsnoki indítvány az OSA ügyben, végül én írtam a PC Box v. Nintendo ügyről.

Február – Az év második hónapjának legnépszerűbb bejegyzése lett a Bass kontra Schobert ügyről készített beszámolónak, amely egy elhunyt fényképész örökösei és az üzletember, Schobert Norbert között szerzői személyhez fűződő jogok kapcsán indított eljárásról szólt. A bejegyéshez még az érintett felperes is fűzött észrevételeket. (Az alperes sajnos nem.) Az internetes felhasználásokkal kapcsolatos joggyakorlat terén kimagaslóan aktívnak volt tekinthető feburár. Hat (!) bejegyzés is született a témát illetően: a Hotfile peréről, streamingelésről, a hiperlinkekről (ez az egyébként híres Svensson ügy volt), és a RapidShare-ről külön három anyag (egy, kettő, három). Végül a hónapot egy újabb magyar hírrel zártuk: újabb Szjt. módosítási javaslat került a nyilvánosságra. A rendelkezés lényege szerint a parlamenti jogalkotás keretében szerzői művek immáron szabadon felhasználhatók.

Március – Az év harmadik hónapja ezúttal is erősnek bizonyult hazai fronton: az SZTNH elnöke évértékelő beszédet tartott, amely konferencia kapcsán Gyömbér Béla kolléga egy más nézőpontból írt jegyzettel is jelentkezett. Közzétették az új Apáthy-díj pályázati felhívását, valamint megünnepeltük Tattay professzor úr 70. születésnapja alkalmából kiadott tanulmánykötetet. Kerekasztal beszélgetésen vettem részt a DJ-k világnapja alkalmából, és még az árva műves kormányrendelet tervezetét is nyilvánosságra hozták (a rendelet később, májusban került közzétételre). Ami a külföldi híreket illeti, első helyen érdemel említést, hogy kihirdették az EU legújabb szerzői jogilag releváns irányelvét, az ún. KJK-irányelvet, amely a közös jogkezelés adminisztratív harmonizációját, valamint az online zeneszolgáltatások határokon átívelő engedélyeztetésének kérdését szabályozza. Az IFPI szokásos éves zenei jelentése, a Digital Music Report ugyancsak befér az év végi válogatásba.


Április – Érdekes lángok csaptak fel áprilisban egy nagyon izgalmas témakör körül. Egy kézirat apropóján bejegyzést készítettem a béríratás kapcsán, nem mellesleg még tavasszal az InfoCopy Diákkörben is beszélgettünk róla. Az akkori lelkesedésen felbuzdulva aztán év végén, novemberben ugyancsak a diákkör keretei között Jandó Zoltán újságíró vendégeskedett nálunk, hogy előadást tartson a témát illetően. Ugyancsak áprilisra esett a 800. blogbejegyzés publikálása, amelynek apropóján valamennyi szerzőtársammal írtunk egy mini szösszenetet, hogy mit várunk a szerzői jogtól az elkövetkezendő időszakban. (Megjegyzem, a 900. bejegyzés most decemberben született meg. Haladunk a millenium felé.) Az Európai Bíróság áprilisban hozta nyilvánosságra egy vitathatatlanul fontos előzetes döntését az ACI Adam ügyben, melyben rögzítést nyert, hogy a magáncélú töbszörözés után fizetendő díj csakis a legális forrásból készített másolatok után jár. Az előzetes döntés gyakorlati következménye ugyanakkor az is, hogy a fájlcserélés immáron kimondottan is illegális az EU-ban.

Május – Május 12-én az Európai Unió Tanácsa tett közzé egy iránymutatást a véleménynyilvánítás szabadságának online és offline környezetben való érvényesüléséről. Stílszerűen, ám épp ellenkező előjellel, a hónap végén robbant a bomba: az Alkotmánybíróság egy nem túl korrekt határozatban állapította meg a névtelen kommentekért az oldal üzembentartója oldalán fennálló felelősséget. Ha nem is klasszikus szerzői jogi kérdés, azért a mi szakterületünkre is hatást gyakorolhat a határozat. Végül még egy uniós esemény: a májusi Európai Parlamenti választásokról egy rövid bejegyzést készítettünk, melyet többek között az is indokolt, hogy a kalóz mozgalom komoly lelkesedéssel indult neki az eseménynek. A végeredmény egy mandátum lett.

Június – Júniusban sem maradtak el az uniós szerzői jogi fejleményekről szóló beszámolóink. Elemeztem a joghatósági kérdéseket elemző Hi Hotels v. Spoering ítéletet; a TU Darmstadt ügyben közzétett főtanácsnoki indítványt, amely a könyvtári digitalizálás és hasznosítás kereteit vizsgálta; valamint röviden bemutattam az EUB első paródiával kapcsolatos előzetes döntését a Deckmyn-ügyben. Hasonlóképp izgalmas folyamatként útjára indítottam egy online adatgyűjtést a futball világbajnokság körüli szerzői jogsértések kapcsán. Végül az Egyesült Államokból is két ítéletet vonultattunk fel ebben a hónapban: egyrészt Posner bíró kimondta, hogy Sherlock Holmes és Watson doktor karakterei már nem állnak az amerikai szerzői jog védelme alatt; majd a hó végén kiderült: jogellenes az Aereo privát antennákra épülő továbbközvetítési szolgáltatása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.