Rekonstruált műemlékek szerzői jogi aspektusból #3

A második bejegyzés óta eltelt  egy kis idő, amely alatt a kéziratot sikerült közel 90%-os készültségi fokra tornázni, így végre elérkezett az idő, hogy folytassam, amit elkezdtem és egy kis szemelvénnyel szolgáljak arról, hogyan változott az építészeti alkotások szerzői jogi megítélése a XIX. századtól napjainkig.

A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472-1877

Talán sokkoló egy 21. századi szerzői jogi kérdéseket tárgyaló blogon arról olvasni, milyen örömöt jelentett, mikor sikerült megvásárolnom Ballagi Aladár 1878-as kötetét a magyar nyomdászat első négy évszázados történetéről. De higgye el az olvasó: van ennek értelme. Van ám! Mindig is azt mondtam/mondom mindenhol, hogy

Josef Kohler: Autorrecht (1880)

Ha legutóbb egy magyar jogtörténeti jelentőségű forrást osztottam meg a blog olvasóival, nem maradhat el az a külföldi irodalom sem, amelyet szakértők a modern német szerzői jog megalapozó irodalmának tekintenek: Josef Kohler “Autorrecht” című kötete. A német szellemi tulajdonvédelmi jog megújítójának, szisztematikus rendszerezőjének, mondhatni szellemi

Lontai Endre: Recent Hungarian Legislation in the Scope of Intellectual Property

A szerzői jog történetével kapcsolatos eseti bejegyzéseinket egy újabb gyöngyszemmel gazdagítjuk. Nagy keresgélés közepette ugyanis rátaláltam egy 1970-es angol nyelvű anyagra, melyet Lontai Endre jegyez, és amely a szabadalmi és a védjegyjogi törvény mellett az akkoriban friss (1969-es, ún. “szocialista”) szerzői jogi törvény tartalmát vázolja

Kenedi Géza: A magyar szerzői jog

Sokszor elmondom, hogy e blog a modern szerzői jogra fókuszál. A jogtörténeti vonatkozások iránti érdeklődésem azonban töretlen. Ennek újabb elemeként örömmel osztom meg a blog olvasóival Kenedi Géza nagy hatású szerző jogi kötetét, mely még 1908-ra datálható. A kötet egy rövid jogtörténeti kitekintéssel indul (melyet

Zöld Könyv 1988

Nem is oly rég az Európai Bizottság Fehér Könyvének tervezetéről tettem említést, amelyben az uniós szerzői jogi szabályanyag legfontosabb változásairól (egész pontosan ezek terveiről) olvashatunk. Nem állhatom meg, hogy ne írjak egy rövid, jogtörténeti felütésű posztot az Európai Bizottság egyik legfontosabb Zöld Könyvéről, mely az