Egyszer mindenkorra és örökáron: Legeza Dénes, PhD

Először is Dénestől kell elnézést kérnem a kései blogolásért, habár ő biztosan megbocsát, hiszen maga is részt vett a CICL-en, amire az elmúlt napokban sokat készültem. Viszont elmaradni nem fog Dénes fokozatszerzési eljárásának az összefoglalója, hiszen mindig öröm, ha szerzői jogból valaki doktori disszertációt ír.

Rekonstruált műemlékek szerzői jogi aspektusból #3

A második bejegyzés óta eltelt  egy kis idő, amely alatt a kéziratot sikerült közel 90%-os készültségi fokra tornázni, így végre elérkezett az idő, hogy folytassam, amit elkezdtem és egy kis szemelvénnyel szolgáljak arról, hogyan változott az építészeti alkotások szerzői jogi megítélése a XIX. századtól napjainkig.

A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472-1877

Talán sokkoló egy 21. századi szerzői jogi kérdéseket tárgyaló blogon arról olvasni, milyen örömöt jelentett, mikor sikerült megvásárolnom Ballagi Aladár 1878-as kötetét a magyar nyomdászat első négy évszázados történetéről. De higgye el az olvasó: van ennek értelme. Van ám! Mindig is azt mondtam/mondom mindenhol, hogy

Josef Kohler: Autorrecht (1880)

Ha legutóbb egy magyar jogtörténeti jelentőségű forrást osztottam meg a blog olvasóival, nem maradhat el az a külföldi irodalom sem, amelyet szakértők a modern német szerzői jog megalapozó irodalmának tekintenek: Josef Kohler “Autorrecht” című kötete. A német szellemi tulajdonvédelmi jog megújítójának, szisztematikus rendszerezőjének, mondhatni szellemi

Lontai Endre: Recent Hungarian Legislation in the Scope of Intellectual Property

A szerzői jog történetével kapcsolatos eseti bejegyzéseinket egy újabb gyöngyszemmel gazdagítjuk. Nagy keresgélés közepette ugyanis rátaláltam egy 1970-es angol nyelvű anyagra, melyet Lontai Endre jegyez, és amely a szabadalmi és a védjegyjogi törvény mellett az akkoriban friss (1969-es, ún. “szocialista”) szerzői jogi törvény tartalmát vázolja

Kenedi Géza: A magyar szerzői jog

Sokszor elmondom, hogy e blog a modern szerzői jogra fókuszál. A jogtörténeti vonatkozások iránti érdeklődésem azonban töretlen. Ennek újabb elemeként örömmel osztom meg a blog olvasóival Kenedi Géza nagy hatású szerző jogi kötetét, mely még 1908-ra datálható. A kötet egy rövid jogtörténeti kitekintéssel indul (melyet