A blog egyik szerzője, Hajdú Dóra ismét egy remek írással rukkolt elő, amelyben a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitalizálásának aktuális kérdésével foglalkozik. Lássuk mit rejteget szerzői jogi szempontból ez a problémakör. Mindenek előtt le kell szögezni, hogy Dóra ismét egy igen aktuális témát választott
És most szerencsére nem csak a saját előadásaimmal fogom untatni az olvasókat, hanem fiatal kollégáim teljesítményeiről is beszámolhatok. A mai nappal (május 24.) egy olyan két hetes periódus vette kezdetét, amely során három konferencián összesen öt előadást tartottak a jelen blog szerzői. Vegyük ezeket röviden,
A HADOPI létrehozása óta a „három csapás” rendszerével kapcsolatban több ízben felmerült az a kérdés: vajon milyen hatékonysággal fog működni a rendszer? Ahogy azt egy korábban megjelent cikkemben is kifejtettem, addig korai ünnepelni vagy temetni az elképzelést, amíg nincs egy szignifikáns időintervallumra vonatkozó visszacsatolás. Azaz
2011 a harmadik „megkezdett”, persze igazán csak második teljes éve volt a Szerzői jog a XXI. században blognak. Mégis úgy érzem, hogy e kicsiny szakmai felület első fénykorát éri. Ezt a lelkesedésemen túl a statisztikák is igazolják. Nagy örömömre szolgál, hogy röviden összefoglalhatom, mi történt
Lassan két éve, hogy belevágtam a blog által nyújtott intellektuális kalandba. Közeledek a 400. bejegyzéshez és 20.000 megtekintésen már túl vagyok. Nem is olyan rég a blog arculata is megváltozott. Az újítás szándéka azonban mindig ott lebegett a szemem előtt. A mai naptól egy további
Az Infokommunikáció és Jog című folyóirat 44. száma három rendkívül érdekes tanulmányt rejteget az olvasóknak. Ebből kettő az idei jogász OTDK Jogi Informatikai szekciójának első két helyezettjének – Hajdú Dóra (I. díj) és Eszteri Dániel (II. díj) – első publikációja. Harmadikként pedig Bodó Balázs írását