Cikkajánló #5.2: Hajdú Dóra: A kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitalizálása Franciaországban
A blog egyik szerzője, Hajdú Dóra ismét egy remek írással rukkolt elő, amelyben a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitalizálásának aktuális kérdésével foglalkozik. Lássuk mit rejteget szerzői jogi szempontból ez a problémakör.
Mindenek előtt le kell szögezni, hogy Dóra ismét egy igen aktuális témát választott tanulmánya tárgyául, hiszen ahogy magából az írásból is kiderül, mind az Uniós, mind a francia jogban napjainkban is vitákat generáló kérdésekről van szó, illetve az elemzés központjául szolgáló francia jogszabálymódosítás is viszonylag frissnek mondható.
A Szerző – aki a SZTE-ÁJK, illetve az Université Paris-Sud PhD hallgatója – egy szép és szemléletes gondolati képpel vezeti be olvasóit a szerzői jog lövészárkai közé. A digitális kor által kialakított új másolási technológiákat a trójai faló képében eleveníti meg, amely segítségével könnyen elképzelhető, ahogy azok „több kapun keresztül is belopakodnak a szerzői jog várába.„
Az írás – tartva a tudományos munkáktól elvárt szerkezeti-formai sajátosságokat – már az elején rögzíti, hogy bár a digitalizáció számos érdekes kérdést rejt magában – mint a Google Books project, vagy az EU e tárgyban hozott soft vagy hard law típusú dokumentumai -, most csupán ezek alapjai kerülnek bemutatásra, jelen dolgozat inkább a francia jogalkotás legújabb releváns eredményét kívánja körüljárni.
Fentieknek megfelelően a téma alapjainak áttekintő bemutatása után Dóra rögtön rátér a francia szerzői jogi törvény, a Code de la propriété intellectuelle, vagyis CPI legújabb módosításának elemzésére. Bemutatásra és alapos vizsgálatra kerül a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyv újonnan bevezetett fogalmának minden eleme (Mit is értünk könyv alatt? Mi számít kereskedelmi fogalomnak? Hogy alakul a rendelkezés időbeli és területi hatálya?), illetve – nagyon helyesen – megtörténik ezen fogalom elhatárolása az árva és már közkincsbe került művektől.
A Szerző alaposan körüljárja a módosítás kapcsolódó kérdéseit is, így szót ejt többek között a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvekkel kapcsolatos kötelező, kilépést engedő közös jogkezelési modellről is, áttekintve az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel szabályait, illetve a jogkezelésből való kilépés lehetőségeit is, figyelmet fordítva – némi iparjogvédelmi analógiával élve – a továbbhasználat kérdésére is.
Végül – örvendetes módon – Dóra kritikai észrevételekkel zár, megállapítva, hogy az opt-out modell mintegy „feje tetejére” állítja a szerzői jog jelenlegi rendszerét hiszen „a szerző nem rendelkezik a kizárólagos engedélyezi jogával, mert az automatikus felhasználás ellen már csak tiltakozhat.” (Bár ez otp-out modell ilyetén megfogalmazását magam kicsit szélsőségesnek tartom.) Ugyancsak kritika tárgyává teszi, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek kérdését a francia jogalkotó sokkal inkább a kiadók használati kötelezettségére, semmint a szerzők jogaira fókuszálva igyekezte megoldani.
Összességében Dóra írása nem csupán alapos, de megfogalmazásában is míves, örömmel és érdeklődéssel olvastam és ajánlom a szerzői jog iránt érdeklődőt figyelmébe. A pontos bibliográfiai adatok a következők:
Fentieknek megfelelően a téma alapjainak áttekintő bemutatása után Dóra rögtön rátér a francia szerzői jogi törvény, a Code de la propriété intellectuelle, vagyis CPI legújabb módosításának elemzésére. Bemutatásra és alapos vizsgálatra kerül a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyv újonnan bevezetett fogalmának minden eleme (Mit is értünk könyv alatt? Mi számít kereskedelmi fogalomnak? Hogy alakul a rendelkezés időbeli és területi hatálya?), illetve – nagyon helyesen – megtörténik ezen fogalom elhatárolása az árva és már közkincsbe került művektől.
A Szerző alaposan körüljárja a módosítás kapcsolódó kérdéseit is, így szót ejt többek között a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvekkel kapcsolatos kötelező, kilépést engedő közös jogkezelési modellről is, áttekintve az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel szabályait, illetve a jogkezelésből való kilépés lehetőségeit is, figyelmet fordítva – némi iparjogvédelmi analógiával élve – a továbbhasználat kérdésére is.
Végül – örvendetes módon – Dóra kritikai észrevételekkel zár, megállapítva, hogy az opt-out modell mintegy „feje tetejére” állítja a szerzői jog jelenlegi rendszerét hiszen „a szerző nem rendelkezik a kizárólagos engedélyezi jogával, mert az automatikus felhasználás ellen már csak tiltakozhat.” (Bár ez otp-out modell ilyetén megfogalmazását magam kicsit szélsőségesnek tartom.) Ugyancsak kritika tárgyává teszi, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek kérdését a francia jogalkotó sokkal inkább a kiadók használati kötelezettségére, semmint a szerzők jogaira fókuszálva igyekezte megoldani.
Összességében Dóra írása nem csupán alapos, de megfogalmazásában is míves, örömmel és érdeklődéssel olvastam és ajánlom a szerzői jog iránt érdeklődőt figyelmébe. A pontos bibliográfiai adatok a következők:
- Hajdú Dóra: A kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitalizálása Franciaországban, Infokommunikáció és Jog, 2013/2, p. 53-59.
A teljesség kedvéért pedig említést kell tenni Tarr Péter a legutóbbi (2013. december) Szemlében publikált tanulmányáról, amely Beszerezhetetlenné vált, ismét kapható könyvek – Digitálisan pótolt „hiánycikk-könyvek” a XX. századból címmel szintén a fenti témával foglalkozik.