Márciusban végre sikerült elmerülni a videójátékok megőrzéséről szóló tanulmány írásában. Az anyagok feldolgozása során ismét szembe jött velem a „metaverzum” kifejezés, amelyet az elmúlt hónapokban már jó néhány helyen olvastam, és szeretnék még boncolgatni majd, akár itt a blogon is. Az apropót az azon való töprengés
A tavalyi esztendő egyik fontos kutatási mérföldköve volt a H2020 ReCreating Europe keretében az a tanulmány, amelyet Mezei Péter kollégával közösen jegyeztünk, és már több fórumon is reklámoztunk. Nevezetesen a platformok végfelhasználó-barátságát kutattuk, amely tanulmány most végre meg is jelent az Interactive Entertainment Law Review
Júniusban megszületett az EUB ítélete a YouTube/Cyando ügyben, amelyről akkor egy rövid posztban Mezei Péter kolléga is beszámolt. Most pedig részletesen is kivesézzük ezt a két egyesített ügyet, amelyek már csak azért is rendkívül érdekesek, mert amolyan utolsó mohikánként értelmezik az online tartalomszolgáltatókra vonatkozó szabályokat,
2013-ban kezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként 2019-ben az Európai Unió jogalkotó szervei elfogadták a Digitális Egységes Piac-irányelvet, amely az uniós szerzői jogi joganyag egyik, ha nem a legterjedelmesebb irányelve a maga 86 preambulumbekezdésével és 32 cikkével. A tagállamok 2021. június 21-ig, azaz máig kaptak
A népművészet megjelenése a szellemi tulajdonvédelemben mindig is érdekelt. Nem csak a témakörhöz való személyes kötődés miatt, hanem azért is mert a népművészet kimeríthetetlen ötlettára azoknak a felhasználásoknak, amelyek tartalmi világukat nagyban valamilyen népi motívumra, hiedelemre, dallamra építik. Ebben a rövid(nek szánt) blogposztban szeretném vázlatosan
A múlt heti IPHétfők podcastban szóban már ismertettem az EUB C-265/19. számú – általam röviden csak RAAP v. PPI-ügyként hivatkozott – ítéletét, amelyben a Bíróságnak a hangfelvételek felhasználásáért járó méltányos díjazás megosztásával kapcsolatban kellett állást foglalni. Az alábbiakban röviden, írásban is kifejtem, hogy miről is