Interactive Entertainment Law Review – Pre-Publication Event: Rövid beszámoló

A tavalyi esztendő egyik fontos kutatási mérföldköve volt a H2020 ReCreating Europe keretében az a tanulmány, amelyet Mezei Péter kollégával közösen jegyeztünk, és már több fórumon is reklámoztunk. Nevezetesen a platformok végfelhasználó-barátságát kutattuk, amely tanulmány most végre meg is jelent az Interactive Entertainment Law Review elektronikus hasábjain (akinek van előfizetése, az itt meg tudja tekinteni, akinek pedig nincs, és még nem töltötte le korábban, az az SSRN-en a kézirathoz is hozzáférhet itt). A publikálást követően a szerkesztők szerveztek is nekünk egy izgalmas kerekasztal beszélgetést, ahol Yin Harn Lee-vel, Uma Suthersanennel és Eleonora Rosatival beszélgettünk a tanulmányról, végfelhasználókról és platformokról.

A beszélgetés apropója tehát a meglehetősen “rövidke” címmel ellátott “End-User Flexibilities in Digital Copyright Law – An Empirical Analysis of End-user License Agreements” tanulmányunk volt, amelyet előbb bemutattunk röviden, kiemelve a módszertani megközelítést és a főbb kutatási eredményeket, majd pedig igyekeztünk megválaszolni a “reviewer-ek” kérdéseit. Ezek igen izgalmasak voltak, hiszen olyan problémákat feszegettek, amelyekre egyrészről utaltunk ugyan a tanulmányban, de mivel a fókusz másfelé vezetett, így nyitva hagytuk azokat a kérdéseket, vagy pedig röviden foglalkoztunk csak velük. Ezek közé tartozik többek között, hogy az európai polgárok által használt platformok előszeretettel kötik ki az Egyesült Államok jogát, olyan – sokszor nem is érvényesíthető – szerződéses rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem mindenben összeegyeztethetők sem az európai fogyasztóvédelmi, sem szerzői jogi szabályokkal. További érdekes kérdés volt, amelyre egyébként a tanulmány maga is kitér, hogy van-e egyáltalán relevanciája ezeknek a szerződési feltételeknek a végfelhasználók szempontjából, nevezetesen, hogy elolvassák-e egyáltalán ezeket? A válasz nyilván az, hogy aligha, pedig a szerződések egyébként meglehetősen zavaros és itt-ott nehezen értelmezhető nyelvezete egy sor olyan megkötést tartalmaz, amely a végfelhasználók hozzáférési lehetőségeit limitálja. Ezen felül pedig további, technikai jellegű korlát a hatásos műszaki intézkedések alkalmazása. A publikálás apropóján tartott beszélgetés tehát nem csak pezsdítő, hanem rendkívül hasznos is volt. Fontos inputokat adott a kutatás második körére, amely a CDSM-irányelv 17. cikkében foglaltak EULA-kban való megjelenésére fókuszál majd.

Íme az eseményről készült felvétel: