Category Archives: digitális szerzői jog

Cikk/könyvajánló #8.1.: Mezei Péter – Jogkimerülés a szerzői jogban

Jelen sorok íróját a 2012. évben az a megtiszteltetés érte, hogy – bár szándékon felül – Mezei Péter akkor megjelent, a fájlcserélés témakörét körüljáró monográfiájának első, tudományos folyóiratban megjelent kritikusa lehetett. Ezen felbátorodva a – kicsit megkésett – könyvajánló célja a tavalyi év során megjelent, sikeres habilitációs eljárás alapját képező

Haknitúra Lyonban

Nem először, és nem is utoljára “haknizok” Franciaországban. Ezúttal azonban minden eddiginél többet igyekeztem kihozni az útból. (Úgy is fogalmazhatnék, hogy örömmel tettem eleget valamennyi felkérésnek.) Mi is történt?

A Samsung szoftveresen korlátozza az akkumulátorhasználatot

A Samsung Galaxy Note7 hibájáról augusztus vége óta lehet hallani. A gyártó azóta számos intézkedéssel próbálja visszaszerezni a veszélyessé vált készüléket tulajdonosuktól, így például csereprogramot hirdetett, visszavásárlást ajánlott fel. Október utolsó napján a Samsung szoftverfrissítést ad ki, amellyel a Note7 készülékek akkumulátorainak feltöltését 60%-ra korlátozza.

A Samsung robbanékony hangulatban lép fel a jogsértőkkel szemben?

Biztosan sokan hallottak már arról a technológiai problémáról, amely a Samsung Galaxy Note 7 készülékeit érinti. Eddig több tucatnyi esetben bizonyosodott be ugyanis, hogy a Samsung akkumulátora hajlamos az öngyulladásra, sőt akár fel is robbanhat. Ezen nem várt tulajdonságai miatt számos repülőtársaság kéri az utasait,

Autóipar vs. szerzői jog – II. rész

Mondják, hogy a káröröm a legszebb öröm, mert nincsen benne irigység. Ha szerzői jogi jogászként bárki így is nézne információtechnológiához képest le-lemaradó járműiparra, öröme nem lehet felhőtlen: mint az első részből látható, a szerzői jog maga is akadály a szoftverek biztonságok üzemeltetése előtt. A „biztonságos”

Autóipar vs. szerzői jog – I. rész

Néhány hónappal ezelőtt az amerikai közlekedési hatóság (NHTSA) sofőrnek ismerte el az Alphabet/Google autójának önvezető rendszerét[1]. A szoftver ezzel egy csapásra az autó megkerülhetetlen részévé vált, gondolhatnánk – tévesen. A programalkotások ugyanis évek óta lényeges szereplői a járműiparnak, még ha a jogalkotás nemhogy a kodifikált