Nyugalom, nem a Queen híres dalát akarta valaki ellopni, a Brompton Bicycle ügy – nem meglepően – biciklikről szól. De akkor miért beszélünk itt erről? A kerékpároknak ugyebár semmi közük a művészethez, az alkotáshoz, legfeljebb ha két keréken suhanva dúdoljuk vagy fütyüljük a kedvenc slágerünket.
Kamu videók, eltorzított hang, megváltoztatott háttér vagy szereplők; ebben semmi újdonság nincs. De mi történik, ha mesterséges intelligenciára bízzuk a videók meghackelését?
Május 17-én került kihirdetésre az EU digitális egységes piac szerzői jogáról szóló irányelve, amelynek összefoglaló bemutatását korábbi cikkünkben közöltük. Jelen bejegyzésben a kivételek és korlátozások témakörébe tartozó szöveg- és adatbányászat szabályainak ismertetésével kezdjük az irányelv rendelkezései bemutatásának sorát.
A háromdimenziós nyomtatás egy mindössze kb 30 éve létező, ám napjaink egyik legjelentősebb innovatív technológiája így nem csoda, hogy a divatvilágban is teret hódít magának. Cikkem a 3D nyomtatott divatcikkek szerzői jogi oltalmazhatóságának kérdéskörét járja körbe.
Végre célegyenesbe érkezett a Marrákesi Szerződés EU általi ratifikációja – a vakok és gyengén látók nyártól az EU-ban is esélyt kapnak a nyomtatott művekhez való könnyebb hozzáférésre.
A tavalyihoz hasonlóan idén is az Artisjus adott otthont az MSZJF éves ankétjának, amelynek témája immár második éve az EU-ban zajló szerzői jogi reform volt. A tavalyi évben épphogy napvilágot láttak a Bizottság reform-tervezetei az ankét időpontjában, így csak találgatni lehetett a reform irányával, hatásaival,