CDSM-napló – 2. rész: szöveg-és adatbányászat

Május 17-én került kihirdetésre az EU digitális egységes piac szerzői jogáról szóló irányelve, amelynek összefoglaló bemutatását korábbi cikkünkben közöltük. Jelen bejegyzésben a kivételek és korlátozások témakörébe tartozó szöveg- és adatbányászat szabályainak ismertetésével kezdjük az irányelv rendelkezései bemutatásának sorát.

Az EU-s szerzői jog egyik Achilles-sarka mindig is a kivételek és korlátozások tagállamonkénti eltérő implementációja volt. Ez ugyanis kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését, különösen az egyre nagyobb teret hódító digitális világban történő határokon átnyúló felhasználási módok tekintetében. Az új technológiák ugyanis lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra.

A harmonizáció magasabb szintjének elérése jegyében a kivételek kötelezővé tételét irányozta elő a Bizottság már a szerzői jogi reform előkészítése során. A Bizottság célja ezzel a lépéssel, hogy egységesen minden tagállamban a szerzői jogi jogosultak külön engedélye nélkül lehessen ezeket a jogokat gyakorolni. Ettől függetlenül aggályos, hogy az irányelvi szabályozás általános jellemzői ugyanúgy érvényesülnek mint eddig, tehát minden ország maga döntheti el ezután is, hogy milyen eszközökkel fogja realizálni a kitűzött célokat.

A szövegbányászat egy nem rég óta reflektorfénybe került, ám közel sem új módszer, szöveg analízisként is ismert. Lényege olyan technikák alkalmazása, amelyekkel nagyszámú, még strukturálatlan szövegből (ezek lehetnek könyvek, weboldalak, e-mailek, vagy akár használati útmutatók is) kiszűrik a várt összefüggéseket. Tipikusan ilyen módszer a szövegek kategorizálása, hasonló szövegek csoportosítása, egyes részletek témájának kiszűrése, szövegek tartalmának összefoglalása. A szöveges kereséstől (pl. Google-keresés) annyiban különbözik, hogy itt nem meglévő információkra kíváncsi a kutató, hanem indirekt módon adott, még ismeretlen szövegbeli összefüggésekre. Az adatbányászatot épp úgy, mint a szövegbányászatot számítógépes úton végzik. Gyakorlatilag céljuk is ugyanaz, egy tág halmaz analízise, csoportosítása, összefüggések kinyerése. A vizsgálat tárgya teszi a két módszert különbözővé, hiszen az adatbányászat esetében algoritmusok segítségével különböző adatbázisokban történik az eddig ismeretlen, ám potenciálisan a kutatási célok szempontjából hasznos információk kinyerése.

Szerzői jogi jelentősége, hogy a művelet elvégzéséhez hozzáférést kell biztosítani a művekhez, adatbázisokhoz, valamint a vizsgálat elvégzéséhez másolatok készítése szükséges, hiszen sokszor táblázatok, diagramok összeállításához használják őket, a végeredmény pedig egy új információ lesz.

Az EU-s szerzői jogban jelenleg még nincs ezt a kérdéskört szabályozó egyértelmű rendelkezés, így nem világos, hogy milyen mértékben végezhető szöveg- és adatbányászat a különböző tartalmakon. Figyelembe kell venni a szerzői jogok mellett az adatbázisok sui generis jogának védelmét is, hiszen ezek sok esetben karöltve járnak egymással. A Bizottság álláspontja szerint ez a szabályozatlanság rontja az EU tudományos és innovációs szektorban való versenyképességét. A jelenlegi kutatási kivételi rendszer csak adott kijelölt terminálokon, helyben teszi lehetővé az ilyen fajta kutatói tevékenységet, amely kihasználatlanul hagyja a technológiai lehetőségeket. Emiatt, valamint az adatok határon átnyúló adat- és szövegbányászatának biztossá tétele miatt a Bizottság célul tűzte ki a jogi keretek stabilizálását.

Az irányelv a szöveg- és adatbányászatot a következőképp definiálja: „bármely olyan automatizált analitikai módszer, amely digitális formában lévő szövegeket és adatokat elemez információk, többek között, de nem kizárólag mintázatok, tendenciák és összefüggések feltárása céljából”.

A fent részletezett jogbizonytalanság felszámolása érdekében az irányelvvel két kötelező kivétel került bevezetésre: egyrészt a 3. cikkben foglalt, kutatási céllal, kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények által végezett szöveg- és adatbányászatot illető kivétel, másrészt a 4. cikkben deklarált általános hatályú szöveg- és adatbányászati kivétel, amely akkor alkalmazható, ha a jogosultak megfelelő módon – például az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalom esetében géppel olvasható módszerek révén – nem zárták kifejezetten ki a művek és más védelem alatt álló teljesítmények felhasználását. Mindkét relációban a kivétel hatálya alá a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás joga tartozik.

Mind a 3. cikk, mind a 4. cikk szerinti kivétel alkalmazásának előfeltétele, hogy a szöveg- és adatbányászatnak alávetett művek jogszerűen hozzáférhetőek legyenek. Szóba jöhetnek tehát az open source és a felhasználási szerződés alapján felhasznált művek. Utóbbi kategóriába kell sorolni például a kutatóhelyek vagy a kulturális örökségvédelmi intézmények által fizetett előfizetések esetében a hozzájuk kapcsolódó és ezen előfizetések alá tartozó személyeket jogszerű hozzáféréssel rendelkezőnek kell tekinteni, tehát nem szükségszerű, hogy a szerződés kifejezetten kitérjen az ilyen célból történő felhasználás engedélyezésére. Jogszerű hozzáférési forrást jelentenek ezen kívül az online szabadon elérhető tartalmak is. Kérdéses azonban, hogy a kivételt alkalmazó személynek illetve szervezetnek milyen mélységig szükséges meggyőződnie (egyáltalán köteles-e erre) a művek legális közzétételéről, felelős-e azért, ha nem ellenőrzi a tartalom közzétételének jogszerűségét akár metaadat szinten.

A kifejezetten a 3. cikk szerinti kutatóhelyeknek és kulturális örökségvédelmi intézményeknek biztosított kivétel esetében a művek szöveg- és adatbányászat keretében készített másolatait a GDPR rendelkezéseivel összhangban, ám személyes adatok hiányában ugyanúgy megfelelő biztonsági szinten kell tárolni, és tudományos kutatás céljából – beleértve a kutatási eredmények ellenőrzését is – meg lehet őrizni. A felhasználók a művek tárolására szolgáló hálóztok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. A 3. cikk (4) bekezdésben arra buzdítja a szerzői jogi jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált gyakorlatokat az előbb említett kötelezettség és intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

Az irányelv a 4. cikkben előírt általános kivétel vonatkozásában is lehetőséget biztosít arra, hogy a többszörözés vagy kimásolás a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig megőrizhető legyen.

Az irányelv preambuluma kiemeli, hogy a jelenlegi uniós kutatáspolitikával összhangban, amely ösztönzi az egyetemek és kutatási intézmények magánszektorral való együttműködését, a kutatóhelyekre akkor is kell, hogy vonatkozzon az említett kivétel, amikor kutatási tevékenységeiket a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében végzik. Mitöbb, kereskedelmi célú szöveg- és adatbányászatra is alkalmazható a kivétel, az irányelv nem tartalmaz ezirányú korlátozást.

Az uniós szerzői jogi szabályozás alapján alapvetően lehetőség van arra, hogy a kivételek és korlátozások alá eső felhasználások esetében is megállapításra kerüljön jogdíj, csupán a hozzáférést nem tagadhatja meg ezekben az esetekben a szerző. A szöveg- és adatbányászatra vonatkozó, a kutatóhelyekre és kulturális örökségvédelmi intézmények vonatkozásában bevezetett új szabályok esetében az irányelv preambuluma azonban kiemeli, hogy a tagállamok nem rendelkezhetnek a jogosultak díjazásáról a bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételeken alapuló felhasználásért. Ennek oka, hogy a kivétel jellegére és hatályára tekintettel e kivétel által a jogosultaknak okozott esetleges kár minimális lenne.

Összegzésként megállapítható, hogy az uniós jogalkotó a kutatás és az innováció területén előre törő digitális technológiák minél szélesebb körű kihasználását kívánja támogatni a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó kötelező kivételek bevezetésével. Ezen törekvésének kiemelt szerepét bizonyítja, hogy két relációban is állapított meg rendelkezéseket az új kivétel minél szélesebb körű használhatósága érdekében. Ugyanakkor az irányelv (9) preambulumbekezdése kiemeli, hogy a már meglévő szabályok ugyanúgy alkalmazandók maradnak. „A szöveg- és adatbányászat végezhető a szerzői jogi védelem alatt nem álló puszta tények vagy adatok vonatkozásában is, és ilyen esetben a szerzői jogi szabályozás értelmében nincs szükség engedélyre. Előfordulhat olyan szöveg- és adatbányászat is, amely nem jár többszörözési cselekménnyel, vagy amely esetében a többszörözési cselekmény az időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivétel hatálya alá tartozik, amely kivételt változatlanul alkalmazni kell az olyan szöveg- és adatbányászati technikákra, amelyek nem járnak a kivétel hatályán kívül eső másolatkészítéssel.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük