Az építészeti alkotások témakörében végzett kutatásom során egy igen érdekes jogesetre leltem. Az Oravec v. Sunny Isles Luxury Ventures, L.C. ügyben egy bizonyos Donald J. Trump érdekkörébe tartozó vállalkozás volt az egyik érintett. Az ügyben a felperes azt állította, hogy a Trump Buildings (The Trump
E posztnak látszólag nem sok köze van a szerzői joghoz, legfeljebb a joghoz és a 21. századhoz. Mégsem tudtam elmenni emellett a két hír mellett, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődése hatást fog gyakorolni a szerzői jogra is. Sőt, már hatást is gyakorolt. Az Egyesült Államok
A második bejegyzés óta eltelt egy kis idő, amely alatt a kéziratot sikerült közel 90%-os készültségi fokra tornázni, így végre elérkezett az idő, hogy folytassam, amit elkezdtem és egy kis szemelvénnyel szolgáljak arról, hogyan változott az építészeti alkotások szerzői jogi megítélése a XIX. századtól napjainkig.
Murátorok, szobrászok és festőművészek a középkori Magyarországon Előző bejegyzésben számos kérdést tettünk fel, amely az épített örökség védelmének, rekonstrukciójának szerzői jogi aspektusait érinti. E poszt röviden bemutatja, hogy kik voltak a ma készülő rekonstrukciók eredeti „műpéldányainak” alkotói, és miként igyekeztek az utókor számára is
…Kérdésfeltevések… Ha a kárpát-medencei műemlékállományra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a középső területeken, főként a Pécs-Székesfehérvár-Esztergom-Vác-Eger-Nagyvárad félkörön a középkori műemlékállomány visszafordíthatatlan pusztulást szenvedett el a térség elmúlt ezer évében, főként a 16-17. században. De mi köze ennek a történeti-művészettörténeti ténynek a 21. századi szerzői joghoz?
A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület május 18-i ankétján Grad-Gyenge Anikó, id. Ficsor Mihály, Faludi Gábor, és Mezei Péter vitatták, vajon szükséges-e a paródiát a szerzői jogi szabad felhasználási esetkörként szabályozni, vagy minden úgy jó, ahogy mai állapotában találtatik.