Az első részben a 2014-es év közös jogkezelőkkel kapcsolatos joggyakorlatát vettem górcső alá és egyben beharangoztam minden idők talán legbagatellebb és legtovább tartó, másfél millió dolláros szerzői jogi perének bemutatását. A felvezetés annyiban magyarázatra szorul, hogy az első keresetlevél 2000. év május hó 23. napján
Nem véletlen, hogy amikor a hazai szerzői jogi joggyakorlatról kell számot adni, akkor minden esetben elhangzik az a kulcsmondat, hogy a jogelmélet bár így vagy úgy lát egy adott kérdést, de a gyakorlatban perek azok nemigen vannak. Ezt a magam részéről egy kisebb önkéntes kutatómunka
Egy viszonylag új jelenséggel kapcsolatban szeretnék pár gondolatot írni. Az elmúlt hetekben vetődött fel bennem a gondolat, hogy az általam használt mobil GPS alkalmazás, az Endomondo segítségével és némi előzetes tervezéssel egészen jól kivehető ábrákat lehetne a „térben” megfutni, melyek azután a honlapon később is „előhívhatók”.
Az elmúlt időszakban viszonylag sok figyelmet kapott az ArtisJus a jogdíjrendszerrel kapcsolatban. Egyfelől a jogdíjak einstandolása következtében, másrészt azért, mert továbbra is népszerű célpontja a jogdíjak felosztásával elégedetlenkedők kereszttüzének. Számos helyen készültek összefoglalók, illetve riportok az ArtisJus működésével kapcsolatban, de egy viszonylag váratlan ötlettől vezérelve, egy
A napokban véletlenül fedeztem fel egy érdekes és számomra ismerős fogalom megjelenését a hazai jogi környezetben. 2011-ben a „Digitális adattartalmak szerzői jogi védelme” címmel írtam a szakdolgozatomat, melynek egyik fejezetében kitértem a jogi terminológia és a digitális környezet közötti esetleges ellentmondások bemutatására. A fogalom ismereteim
Egy kis kiegészítést szeretnék írni a „HAIKU – a hazai innovációs kultúra oltalma és ösztönzése” előadáson, illetve beszámolón elhangzottakkal kapcsolatban, mely részben a blog témáját meghaladó, de mégis érdekes aspektusait érinti a tavalyi évre vonatkozó beszámolónak.