HAIKU – a hazai innovációs kultúra oltalma és ösztönzése

Egy kis kiegészítést szeretnék írni a „HAIKU – a hazai innovációs kultúra oltalma és ösztönzése” előadáson, illetve beszámolón elhangzottakkal kapcsolatban, mely részben a blog témáját meghaladó, de mégis érdekes aspektusait érinti a tavalyi évre vonatkozó beszámolónak.

Dr. Bendzsel Miklós Elnök Úr beszámolója kifejezetten érdekes és gondolatébresztő volt számomra. Az egyik legérdekesebb gondolatmenet talán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (továbbiakban NAV) által a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban SZTNH) küldött K+F közbeszerzési felülvizsgálatok eredményessége volt. A beszámoló alapján a nem önrevízióra beküldött, NAV részéről történő megkereséseknek mindössze 30-40%-ban volt alátámasztható valódi K+F, vagy ha úgy tetszik innovációs tevékenység, amelyek tekintetében – ha a számok nyelvére le lehetne fordítani ezt az információt – kifejezetten jelentős összegekről lehet szó.


Az Elnök Úr felvetése alapján célszerű lenne a K+F közbeszerzések kimenetéhez valamilyen oltalmi bejegyzésre, illetve védelemre érdemes és képes eredményt kötni, illetve legalább oltalmi igény megindítását feltételül szabni. Véleményem szerint az elképzelés valóban életképes lehetne, és alkalmas lenne a kívánt cél hatékonyabb elérésére történő ösztönzésre.


A szerzői jog tekintetében számomra mindig visszás a szellemi alkotások védelme kapcsán iparjogvédelemről és szerzői jogról hallani, mely szófordulatok igen gyakran elhangzottak. Véleményem szerint vagy iparjogról és szerzői jogról, vagy iparjogvédelemről és szerzői jogi védelemről célszerű beszélni. Talán a szerzői jogok védelme a SZTNH működési rendszeréből, költségvetési racionalitásából, szervezeti kultúrájából és történetéből fakadóan egyelőre még mindig háttérbe szorul a gyakorlat során az iparjogvédelemhez képest.


Ennek némileg ellentmondva az Elnök Úr részben a SZTNH új, közvetítő és moderáló szerepét emelte ki a tartalomszolgáltatók és a jogkezelő szervezetek közötti párbeszéd lebonyolításában, melynek egyik mutatójaként megemlítette, hogy csak korlátozott mértékben csökkentek a közös jogkezelés által érintett díjak, mely eredmény meglátása szerint (legalábbis részben) a SZTNH érdeme, és a kérdéskör kapcsán a szerzői jogosultak érdekeinek előmozdítását jelölte meg célul. A közös jogkezelés kapcsán ugyancsak kitért a közös jogkezelő szervezetek hatósági felügyelete kapcsán arra, hogy minden jogkezelő „díjszabása” megfelelt az előírásoknak, illetve arra is, hogy megtörtént a magáncélú többszörözéssel kapcsolatos reprezentatív felmérés is.


Mindezek mellett csak remélni tudom, hogy az egyre bővülő feladatrendszer, és nem utolsó sorban a Jedlik-terv végrehajtása tekintetében a feladatokkal kapcsolatos költségvetési források is maradéktalanul a SZTNH rendelkezésére állnak, ez azonban nem volt témája az évértékelő beszámolónak.


Az Elnök Úr a SZTNH működése szempontjából kiemelt jelentősségűként értékelte az életpályamodell bevezetését, mely kapcsán elmondta, hogy a SZTNH munkavállalói között a közszférát meghaladó mértékű az elköteleződés és elégedettség a munkáltató viszonylatában, és a továbbiakban is előtérbe kívánja helyezni a munkavállalók önmegvalósítását az életpályamodell keretei között. Ez utóbbi kijelentés kisebb derültséget váltott ki a hallgatóság soraiban. Ugyancsak beszámolt a tavaly bevezetett ISO minősítéssel kapcsolatos sikerekről, azonban nem tért ki a tavalyi év második felét némileg beárnyékoló információbiztonsági problémákra, melyek szélesebb sajtónyilvánosságot is kaptak.


A jövő tekintetében elsődlegesen a nemzetközi trendekhez történő igazodás terve bontakozott ki a beszámolójában, így megemlítette az árva művekkel kapcsolatos nemzeti szabályok pionír jellegét, illetve  a várható változtatás szükségességét. Ezen túlmenően azonban nem körvonalazódott átfogó jogi koncepció képe, mely részben betudható annak is, hogy a Jedlik-terv részletesen rendezni kívánta ezt a kérdést.


Érdekes módon a Jedlik-tervet inkább a szerzői jogi védelem gondolatmenetébe helyezte, annak ellenére, hogy az túlnyomórészt az iparjogvédelemmel foglalkozik. A szerzői jogi védelem és a Jedlik-terv kapcsán egyetlen gondolatmenet erejéig utalt a HENT munkájára és akciótervére is, azonban teljes mértékben mellőzte a HENT tevékenységének bemutatását, illetve összefoglalását és a Jedlik-terv elindulásával és folyamatával kapcsolatos összegzést is, amely nem volt szerencsés a tekintetben, hogy a elsősorban ezen két szervezet együttes feladata kellene, hogy legyen  a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium segédletével a Jedlik-terv hatékony érvényesítése.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük