Július 7 – két webinar egy csapásra

2020. július 7-e sűrűnek bizonyult a szellemi tulajdonvédelmi webinarok vonatkozásában. A délelőtti órákban az SZTNH programján adott elő blogunk két tagjai (Mezei Péter és Ujhelyi Dávid), délután pedig a WIPO online rendezvényén szólalt fel Mezei Péter. Idézzük fel a két esemény fontosabb történéseit.

Legeza Dénes köszönti a közönséget

Az SZTNH „Szerzői jogi helyzetkép – aktualitások, kutatások” címmel tartott kétpaneles webinart. A rendezvény első felében Legeza Dénes (SZTNH, főosztályvezető) – a közönség köszöntését követően – a kereskedelmi forgalomban nem elérhető szerzői művek szabályozási kérdéseit ismertette – annak jogtörténeti érdekességeitől a CDSM-irányelv szerinti harmonizációs kötelezettségig. Dénes előadásának tanulmány-formátumú verziója itt érhető el. Jómagam a Tom Kabinet ügyben hozott uniós bírósági döntést elemeztem és kritizáltam, hangot adva annak a véleményemnek, hogy az előzetes döntés legalább annyi kaput hagyott nyitva a kérdéskör értelmezésében, mint amennyit becsukni igyekezett, és így – meglátásom szerint – messze nem eldöntött kérdés a „digitális jogkimerülés” koncepciója e-könyvek esetén sem. Tanulmányom angol nyelvű kézirata itt érhető el. A panel harmadik előadását Ujhelyi Dávid (IM, főosztályvezető) tartotta, aki a paródia személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos kérdéseit vizsgálta. A prezentáció a nemzetközi egyezményekre, uniós gyakorlatra és a francia, illetve amerikai megoldásokra történő kitekintésen túl a magyar szerzői jogi vonatkozásokat elemezte (az előadás itt, a megalapozó tanulmány pedig itt érhető el).

Grad-Gyenge Anikó folytatja a programot…

A program második felében elsőként Grad-Gyenge Anikó (BME, innovációs dékánhelyettes) lépett digitális pástra, és a távolléti oktatás vonatkozó uniós és a hatályos és jövőbeli (remélt) magyar szerzői jogi szabályozásának  kérdéseit elemezte – kifejezetten aktuális reakcióként a COVID nyújtotta kihívásokra nézve. Az előadás a mindennapi felhasználási tapasztalatokba is színes betekintést engedett, arra figyelemmel, milyen módosítások volnának szükségesek a digitális távolléti oktatás szerzői jogilag minél hatékonyabb megvalósításához. Faludi Gábor (ELTE, habilitált egyetemi docens) előadásában a CDSM-irányelv által előrevetített (várható) változások helyett/mellett általános megállapításokat és problémákat vetett fel, amelyek megoldása a jogharmonizációtól függetlenül jelen vannak a magyar szerzői jogban. Ilyen problémák övezik a jogátruházás kérdését (pl. ismeretlen felhasználási mód, jogutódlás körüli dilemmák, fizetésképtelenségi eljárások, lajstromozatlan szerzői védelem utóbb megdől, a clausula rebus sic stantibus alkalmazása életműszerződések vonatkozásában stb.). A prezentáció azért a CDSM-irányelvben megjelenő, a jogosultakat védő előírások strukturális és tartalmi elemzését is elvégezte, valamint az EUB szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatát is mélyen kritizálta. A webinart Lábody Péter (SZTNH, főosztályvezető) zárta. Az előadás a CDSM-irányelv 17. cikkét vizsgálta, annak tartalma mellett a várható magyar jogalkotási folyamatra háruló kihívásokra fókuszálva. Péter külön elemezte a 17. cikk (1) és (4) bekezdéséből eredő engedélyezés kontra szűrés kérdéskörét, a 17. cikk (7) bekezdésében tárgyalt szabad felhasználásokat, valamint a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat.

Caught in action – Screenshot: Marc Mimler

A WIPO mesterséges intelligenciával és szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos második konzultáció három napos programnak ígérkezik. Ennek első elemére került sor június 7-én, amely az MI szerzői jogi eszközökkel történő védelmét is vizsgálta. E program részeként volt lehetőségem arra, hogy – a 42 jelentkező közül kiválasztott 24 felszólaló egyikeként – rövid, két perces intervenció keretében kifejthessem „pesszimista” álláspontomat több mint 200 néző előtt. (Az intervencióm írásos változatát e blogon már közzétettem – azt rövidítettem tovább alig a felére/harmadára; álláspontomat tartalmazó komplett angol nyelvű kéziratom itt érhető el.) Magát a programot Francis Gurry, a WIPO leköszönő elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia körüli kérdések nemzetközi tisztázásának fontosságát. A program első felében François Rivasseau, Franciaország ENSZ-hez delegált nagykövete, Omar Sultan Al Olama, az Egyesült Arab Emirátusok AI minisztere, valamint Ahmed Elgammal, a Rutgers Egyetem professzora tartott érdemi prezentációt a mesterséges intelligencia technológiai és policy kérdéseiről. Az intervenciók keretében – amelyek legalábbis a számos technikai nehézség mellett eljutottak hozzánk – nálam nagyobb nevek fejtették ki álláspontjukat. Különösen érdekesnek találtam Stephen Wyber, Anita Shaw, James Love, Takeshi Ueno és Brigitte Vézina óvatosságra intő, illetve Leopoldo Belda-Soriano, Igor Drozdov és Daniela Simone optimista, reform-párti véleményét, továbbá Ana Ramalho megjegyzéseit, amelyek a hatályos szerzői jog AI-kutatásokra gyakorolt negatív hatásaira hívták fel a figyelmet. A felvételek innen elérhetők.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük