CDSM-napló – 5. rész: A sajtótermékek kiadóit megillető szomszédos jog

Google tax, ancillary right, kiegészítő jog, sajtójog, kiadói jog – a DSM irányelv 15. cikke több (gúny)nevet is kapott az irányelv-tervezet tárgyalása során, végleges magyar fordításában a “Kiadványokhoz fűződő jogok” fejezetcím alatt a míves és magyaros “Sajtókiadványok védelme az online felhasználást illetően” nevet viseli. Bárhogy is hívjuk, az irányelv egyik legérdekesebb rendelkezéséről beszélünk, a CDSM-napló ötödik felvonásában (az első négy rész, kiválóbbnál-kiválóbb szerzők tollából elérhető itt, itt, itt és itt) pedig ezt elemezzük.

Nem kérdés, hogy a 15. cikk nehéz szülés volt (még ha a 17. cikkhez nem is hasonlítható): az irányelv-javaslatban még 11. cikként szereplő, lényegében új szomszédos jognak szánt jogintézmény már előzményeiben is vitákat generált. Németországban és ezt követően Spanyolországban is kísérleteztek olyan jogok bevezetésével, amelyek (nevezzük így) a kiadói jog közvetlen előzményeként tekinthetőek.

A német szabályozás – amely az ugyancsak balzsamos hangzású Leistungsschutzrecht nevet viseli – 2013. augusztus 1. napján lépett hatályba, a jogdíjak kezelésére egy közös jogkezelő szervezet, a VG Media jogosult.  Arról sajnos nincs információnk, hogy konkrétan milyen mértékű jogdíjbeszedésre és -felosztásra került sor az elmúlt évek során, ugyanakkor a jogintézmény bevezetésének látható következményei voltak: a Google a News nevű híraggregáló szolgáltatásából eltávolította a német eredetű találatokból származó rövid idézeteket (snippet), a jogosultak jelentős része a kieső forgalom, és ezzel az elmaradó bevételek visszaterelése érdekében ingyenesen engedélyezte a Google-nak az általuk publikált cikkek felhasználását, ideértve a Springer Kiadót is, mely az eredeti kezdeményezés egyik zászlóvivője volt.

Spanyolországban 2015. január 1. napján lépett hatályba a kiadói jogra vonatkozó szabályozás, talán még komolyabb következményekkel. Mivel a spanyol megoldás szerint a biztosított szomszédos jogról és az ezzel járó díjigényről lemondani nem lehet (a német megoldással ellentétben), a Google válaszul elérhetetlenné tette a már említett News nevű szolgáltatásának spanyol lokalizációját. A NERA gazdasági elemző szervezet egy 88 oldalas hatástanulmányban foglalta össze a kiegészítő jog hatálybalépésének többnyire negatív következményeit, így például az online újságok elérési száma átlagosan 6%-al csökkent, míg a kisebb újságoknál ez a szám már 14% volt.

A DSM irányelv-tervezet 2016-os verziója ebből a háttérből emelte be a javaslatok közé a kiadói jogot, amely ekkor még a 11. cikkben kapott helyet. Az akkori verzió, illetve az azzal kapcsolatos aggályok egy tanulmányban kerültek – részben e sorok írója által – elemzésre, ezért erre most nem térünk ki részletesen, a további elemzés alapjául viszont a lenti táblázatban kerül összehasonlításra az első és az elfogadott szöveg.

11. cikk –
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően
15. cikk –
Sajtókiadványok védelme az online felhasználást illetően
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik digitális felhasználásához.

(1)   A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok valamely tagállamban letelepedett kiadói számára a sajtókiadványaiknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználásához.
Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználására.
Az első albekezdés értelmében nyújtott védelem a hiperhivatkozásra nem terjed ki.
Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználására.

(2) Az (1) bekezdésben említett jog nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az uniós jog értelmében a szerzőknek és egyéb jogtulajdonosoknak a sajtókiadványba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait. Az ilyen jogokra nem lehet hivatkozni e szerzőkkel és egyéb jogtulajdonosokkal szemben, és e jogok nem fosztják meg őket attól a joguktól, hogy műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azok beépülnek.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt jogok nem érintik az uniós jog értelmében a szerzőket és egyéb jogosultakat a sajtókiadványba foglalt művek és más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megillető jogokat, és semmilyen módon nem hatnak ki e jogokra. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az említett szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben és különösen e jogok nem foszthatják meg az említett szerzőket és egyéb jogosultakat attól a joguktól, hogy műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azokat belefoglalták.
Amennyiben valamely művet vagy más védelem alatt álló teljesítményt nem kizárólagos engedély alapján foglalnak bele valamely sajtókiadványba, az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az egyéb, engedéllyel rendelkező felhasználók általi felhasználás megtiltása céljából. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni olyan művek vagy egyéb más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásának megtiltása céljából, amelyek védelme lejárt.

(3) A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét és a 2012/28/EU irányelvet kell értelemszerűen alkalmazni az (1) bekezdésben említett jogokra. (3)   A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét, a 2012/28/EU irányelvet és az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelvet értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében foglalt jogokra.
(4) Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított húsz év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani.

(4)   Az (1) bekezdésben foglalt jogok a sajtókiadvány kiadásától számított két év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a sajtókiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől kell számítani.
Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az első alkalommal 2019. június 6. előtt megjelentetett sajtókiadványokra.

(5)   A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a sajtókiadványba foglalt művek szerzői megfelelő mértékben részesüljenek azokból a bevételekből, amelyeket a sajtókiadványok kiadói sajtókiadványaik felhasználásáért az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól kapnak.

 

Ahogyan a táblázatból látható, a kiadói jog tárgyi hatálya komoly és érdemi ráncfelvarráson esett át: pontosításra került a jogosulti kör, a “digitális felhasználás” fordulatot a jóval cizelláltabb “az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználásához” szöveg váltotta fel, a jog alól pedig kifejezetten kikerültek a magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználások, nevesítve lett, hogy a kiadói jog nem terjed ki a hiperhivatkozásokra (alias linkekre), akárcsak a sajtókiadványok egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználására.

Továbbá nagyon helyesen tisztázásra került a sajtókiadványokba foglalt szerzői művek, illetve a közkincsbe tartozó művek kérdése. Az egyik leglátványosabb változás a védelmi időt érinti, az eredetileg 20 éves védelem a tizedére, két évre zsugorodott – amelyet továbbra is a sajtókiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől kell számítani -, ezzel kapcsolatban pedig tisztázásra került, a kiadói jog az első alkalommal 2019. június 6. előtt megjelentetett sajtókiadványok vonatkozásában nem alkalmazandó.

Végezetül a szöveg egy új bekezdéssel is kiegészült, amelynek célja a sajtókiadványba foglalt művek szerzőit is részesíteni lehessen a befolyó jogdíjakból. Ehhez a gondolathoz egyébként kapcsolódik a DSM irányelv – az eredeti javaslatban nem szereplő – 16. cikke is, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy valamely joga tekintetében egy kiadónak felhasználási engedélyt adott, a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó díjazásból részesedésre legyen jogosult.

Összességében látható, hogy a jogalkotási folyamat során igyekeztek figyelembe venni a német és spanyol tapasztalatokat, illetve az új szomszédos joggal kapcsolatos, számos tudományos és szakmai fórumon elhangzott kritikákat. Az irányelv talán hagyott annyi mozgásteret a tagállamoknak, hogy az átültetési munkálatok során a kiadói jogot olyan formában lehessen a magyar jog részévé tenni, hogy az a kitűzött célokat meg tudja valósítani.

A bejegyzés borítóképe a kulter.hu oldalról származik.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük