EUB előzetes döntés az üreshordozó-díj és joghatóság kérdéséről

Az EUB újabb érdekes előzetes döntést hozott a szerzői jog és a nemzetközi magánjog határterületéről. A Hi Hotel, a Pinckney és a Hejduk ügyeket követően újabb “különös joghatósági” kérdésben született válasz Luxembourgban. Ezúttal arról, hogy az osztrák bíróságoknak van-e joghatósága elbírálni az üreshordozó-díj beszedése iránt indított ügyet? Igen, van.

A nemzetközi magánjog és a szerzői jog iránt egyszerre érdeklődők számára kincsesbánya ez az előzetes döntés. Több okból is. Maga a jogvita (a jogkérdés) is nagyon érdekes: az osztrák kompetens közös jogkezelő szervezet (Austro-Mechana GmbH) perbe foghatja-e osztrák bíróságok előtt az Amazon európai leányvállalatát, amelynek a székhelye nem Ausztriában van, ugyanakkor osztrák végfelhasználók felé is értékesít üreshordozókat az online platformján keresztül úgy, hogy az ezek után az osztrák szerzői jogi törvény alapján fizetendő üreshordozó-díjat nem fizette meg. Másrészt, ha valaki kézbe veszi az előzetes döntést, szinte tankönyvszerűen megkapja a vonatkozó EUB joggyakorlat esszenciáját. Tessék csak ránézni: a 17-22. pontokban az üreshordozó-díjjal kapcsolatos joggyakorlatról, a 23-26. pontokban az Amazonnal szemben indított másik perben hozott előzetes döntés kivonatáról, a 27-32. pontokban pedig az uniós joghatósági szabályozást (“Brüsszel I. rendelet”) érintő előzetes döntésekről olvashatunk.
Ezeket pedig követi a jelen ügyre vonatkozó elemzés. A 33-38. pontokban azt láthatjuk, hogy a szerződéses igényekhez kapcsolódó joghatásági klauzula (44/2001/EK rendelet, 5. cikk 1. pont) miért nem alkalmazandó. Nagyon egyszerű okból:
Az alapügyben az UrhG-nak a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának átültetésére irányuló 42b. §-a szerinti díjazás Austro-Mechana számára való megfizetésére vonatkozó kötelezettséget az Amazon nem szabadon vállalta.” (37. pont)
Vagyis marad a kérdés: az üreshordozó-díj megfizetése iránti kereset beilleszthető-e a “jogellenes károkozás, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény” (és így az 5. cikk 3. pont szerinti különös joghatóság) fogalma alá? A válasz pozitív.

Az EUB elsőként azt jelezte, hogy a jogellenes károkozás, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért fennálló felelősség előfeltétele a kár és a kárt okozó esemény közötti okozati összefüggés. Na már most az EUB korábbi joggyakorlata megerősítette, hogy az üreshordozó-díj egy olyan díjazás, amely a szerzői jogosultakat megillető kizárólagos felhasználási jogok megsértésének (a magáncélú többszörözéseknek) az ellentételezésére szolgál. Ennek a díjazásnak a beszedése azonban előfeltétele, hogy a jogok ne sérüljenek, a contrario, ennek elmaradása káreseménynek tekinthető. (43-44. pontok) Az Amazon pedig az osztrák nemzeti szabályozás alapján – függetlenül attól, hogy nem a cég végzi a magáncélú többszörözéseket – köteles lenne a díjat megfizetni. Vagyis:
a kérelmében az Austro-Mechana nem azt rója fel az Amazonnak, hogy az adathordozókat osztrák területen forgalomba hozta, hanem azt, hogy nem tartotta be az említett díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, amely őt az UrhG értelmében terheli. Így az Austro-Mechana kérelme az alperes felelősségnek megállapítására irányul, mivel ez a kérelem azon alapul, hogy az Amazon megsértette az UrhG e kötelezettséget előíró rendelkezéseit, és ez a jogsértés az Austro-Mechanának kárt okozó jogellenes cselekménynek minősül.” (49-50. pontok)
Ebből pedig egyenesen következik, hogy a Brüsszel I. rendelet 5. cikk 3. pontja szerinti különös joghatósági esetkör alkalmazható a perbeli tényállás mellett.
Mindez persze komolyan elgondolkodtató. Mármint a többi, hasonló szabályozással rendelkező ország számára (így Magyarország számára is). Ha ugyanis vannak olyan cégek, amelyek online értékesítik az adathordozókat az adott ország területére, s ily módon kötelesek lennének üreshordozó-díjat fizetni, ezt mégsem teszik (mondván, hogy az ő székhelyük nem az érintett országban van), akkor bizony ezen cégek felköthetik a gatyájukat, mert az EUB fenti ítélete szerint ennek nincs jelentősége, őket az adott ország bíróságai előtt perbe foghatják a díjak megfizetése céljából.

A jogesetről lásd még az IPKat bejegyzését.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.