Egy fotó utóélete: Bass kontra Schobert

Rendkívül érdekes szerzői jogi perről számolt be a Velvet a napokban. (Az oka persze egyértelmű, “celeb a pácban”, és sajnos a magyar sajtó csak ilyenekre ugrik.) Az ügy ugyanakkor igazán izgalmas kérdésről szólt: ki a szerzői jogosultja egy fotónak, ami 1947-ben készült. Schobert Norbert szerint – részben – ő, egy másik család szerint ők.
 
Rákosi

Rákosi a búzamezőn Forrás: MEK

Nehéz lenne azt mondanom, hogy nem a látogatottság növelését célozta a Velvet, amikor az ügyet “Rákosi-pernek” nevezte el, pedig ez elég messze áll a valóságtól. A perben ugyan “érintett” Rákosi Mátyás, de a jogvita nem “róla szól” igazán. Történt ugyanis, hogy Schobert Norbert az RTL Klub XXI. század című műsorában arról nyilatkozott, hogy egy híres fotót, mely Rákost ábrázolja a búzamezőn, az ő apja készítette. Schobert a fotó rögzítésének állítólagos pillanatáról is beszámolt, nevezetesen, hogy Rákosi állítólag épp könnyített magán (amit a felperesek ugyanakkor valótlannak neveztek).


Nem sokkal a műsor levetítését követően azonban Bass Tibor fotós leszármazói pert indítottak Schoberttel, az RTL-Klubbal, illetve Schobert testvérével, Bauer Évával szemben, melyben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek valótlant állítottak. A felperes Bass leszármazók szerint ugyanis a fotókat Bass Tibor készítette, és nem Bauer Sándor. Mindezekre tekintettel felperesek kérték, hogy az alpereseket tiltsák el a további jogsértéstől (vagyis Schobert Norbert ne mondja többé, amit állított, az RTL-Klub pedig ne vetítse le a kérdéses nyilatkozatot többé), illetve hogy nyújtsanak elégtételt ugyanilyen műsoridőben és terjedelemben.

Az ügyben eljáró bíróság pár napja hozta meg elsőfokú döntését. Ebben helyt adott a felperes indítványának, és annak megfelelően kötelezte alpereseket a jogsértéstől való tartózkodásra és elégtétel adására. A kérdés az, hogy ez helyes döntés volt-e? A válasz pedig szerint egy csekélyke csiki-csuki után az, hogy IGEN. Alperesnek igaza van tökéletesen abban, hogy az 1947-ben elkészített képre az akkor hatályos szerzői jogi törvény, tehát az 1921. évi LIV. törvény szabályai irányadóak. Ennek hatodik fejezete a szerzői jogoktól különálló, kapcsolódó jogi védelmet biztosított a fotóknak, a védelmi időt 15 évben szabva meg.


Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti (hazánk történetében második) szerzői jogi törvény nyújtotta védelem 1962 végén lejárt. Az ezt követő “szocialista” szerzői jogi törvény (1969. évi III. törvény) XII. fejezete hasonló tartalommal bírt. A jelenleg hatályos szerzői jogi törvény azonban két szempontból is szakított a fenti előírásokkal. Egyrészt a fotóművészeti alkotást (tehát amennyiben egyéni, eredeti jellegű a kép) szerzői jogvédelemmel látja el, amelynek legfontosabb következményeként a védelmi idő e téren is a szerző halálától számított hetven év elteltéig tart. Felmerül a kérdés: és mi van egy 1947-ben született, 1962-ben lejárt védelmi idejű képpel? Az Szjt. 108.§ (1) bekezdése a következő trükkös megfogalmazást tartalmazza:

“A 31.§ rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.”

E mondatban a 31.§ a védelmi idő szabályaira vonatkozik, az 1994. évi VII. törvény pedig az a jogszabály volt, amely a védelmi időt a szerző halálától számított 50-ről 70 évre emelte. Mindez azonban azt jelenti, hogy a jelenlegi Szjt. hatályba lépésétől a régi szerzői jogok “újjáélednek”, feltéve, hogy az eredeti szerző kevesebb, mint hetven éve hunyt még el. Egy 1947-es fotó esetén ez egyelőre elvben kizárt. (Azt nem tudom, hogy Bass Tibor mikor hunyt el. A Velvet örökösökről írt, az ArtPortal lexikona azonban csak 1909-es születési dátumról ír.) Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1962-1999 között elvben a fotó felhasználása engedélyhez (és díjfizetéshez) nem volt kötve, 1999-től azonban Bass Tibor halálának évét követő évtől számított hetven további év elteltéig azonban minden felhasználáshoz engedélyt kell kérni.


Innen már csak egy lépés van hátra a végeredményig. Schobert ugyanis nem használták fel a fotót, ő csak állította, hogy azt az ő édesapja készítette (aki a Velvet írása szerint akkor még csak 17 éves volt). Az alperesek vélekedése szerint a személyhez fűződő jogok csak a szerző életében vagy a 15 éves védelmi idő alatt érvényesíthetők. Továbbá – és ez kicsit… megmosolyogtató – az alperesi védekezés szerint a jogvédelem csak a fotó negatívjára vonatkozik, magára az előhívott fotóra nem. Az alperes ügyvédje ráadásul állítólag erre még BH-t is talált. Lehet, de akkor azt én is elolvasnám. Egy fontos gondolat: mint fent már jeleztem: igaz, hogy a fotó készítésekor irányadó szabályok alapján a jogvédelem 1962-ben lejárt, de azt az új Szjt. életre keltette 1999-ben, melynek az is következménye, hogy a jelenlegi törvény hatálya alatt elkövetett jogsértésekre a hatályos szabályozást kell alkalmazni. Ez viszont kifejezetten rögzíti, hogy a személyhez fűződő jogokat a szerzői jogvédelem teljes ideje alatt érvényesíthetik az örökösök. Vagyis az alperes érvelése e ponton is elbukik.


No, az pedig külön elgondolkodtatott, mikor a Velvet tudósítója azt említi: az alperes örömmel megelőlegezi egy “bizottság” összehívását is. Itt minden bizonnyal a Szerzői Jogi Szakértő Testület megkereséséről lehet szó. Hogy a “bizottság” szó, hogy kerül ide, arra két ötletem van: vagy a Velvet tudósítója nem tulajdonított különösebb jelentőséget a szavaknak, vagy az alperes az 1921-es törvény szóhasználatára támaszkodott, az ugyanis anno Szerzői jog szakértő bizottságról tett még említést (31-35.§§). Bármelyik is legyen a valódi ok, viccesen hangzott.


A fenti bejegyzés megszületését nagyban köszönhetem Völgyi Attilának, aki felhívta a figyelmemet a Velvet írására. Magamtól nem olvastam ugyanis.


Kommentek:

komment

32 gondolat “Egy fotó utóélete: Bass kontra Schobert”

  1. Krausz Miklós says:

    a végén ez az "ugyanis" nagyon jó:)

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Nem tagadom, lehetett mögöttes jelentése, mert valóban nem olvasom a Velvet írásait, de ennél borzasztóbb, hogy megfigyelhető az anyagaimban, "imádom" az ugyanis szócskát… Legutóbbi cikkem kéziratában két mondaton belül háromszor szerepelt. Szerencsére egy éles szem kihúzatta velem…

  3. Névtelen says:

    Ez az érvelés jó/érdekes abból a szempontból, hogy engedélyköteles-e a kép megjelenítése, de miért lenne releváns a szerzőség szempontjából?

    Petőfi versei már réges-rég nem védettek, mégse hiszem, hogy bárki jogosult lenne bármelyiket a saját (vagy az apja) szerzeményeként megjelentetni. Erről az aspektusról lehetne valamit olvasni az ügyre vonatkoztatva?

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ebben az esetben másként alakulna az érvelés. Petőfi egyrészt akkor élt és halt, amikor még nem volt egyáltalán szerzői jogi szabályozás idehaza. Másrészt olyan régen, hogy ha lett is volna jogvédelem, az már rég lejárt volna. Tegyük fel, hogy nem Petőfiről beszélünk, hanem egy később, de már a szerzői jog hazai létezése (1884) óta élt személyről. Amennyiben az a személy – ma szemmel nézve – 1944 után halt meg, az örökösök érvényesíthetik a személyhez fűződő jogokat (így a szerzőség tiszteletben tartását). Ha 1944 előtt halt volna meg, akkor a szerzői jogi törvény 14.§ (2) bekezdése értelmében a releváns közös jogkezelő vagy más szerzői érdek-képviseleti szervezet léphet fel a jogsértéssel szemben. "No man left behind".

  5. Névtelen says:

    Köszönöm. Akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bíróság

    1. van-e fenálló jog, ami egyáltalán csorbulhatott

    2. aki fel akar lépni, az jogosult-e

    és csak ha ezek szerint van értelme, akkor fogja vizsgálni, hogy ténylegesen ki készítette a képet? Vagy ez utóbbit a tárgyaláson már nem is vitatták az alperesek?

  6. Névtelen says:

    Akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bíróság AZT VIZSGÁLJA…

  7. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    A második kérdés, illetve az azt követő, nem számozott gondolat értelemszerűen összefügg, hiszen fellépni csak az jogosult, aki örökös vagy a képviseletre felhatalmazott, ennek azonban előfeltétele, hogy tudjuk, ki készítette a fotót. Értelemszerűen a felperesnek, aki állított valamit, bzonyítania kellett, amit állított.

    Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy én is csak annyit tudtam, amennyit a Velvet írt. Előfordulhatott, hogy más tényezők is szerepeltek a perben, amiről az újságíró nem számolt be.

  8. vAfotóriporter says:

    én az egyébként, amúgy és szinonímáikkal vagyok így…
    ,-))

  9. Gábor Bass says:

    Köszönet a blog írójának ezért a cikkért. Tájékoztatom a szerzőt, hogy Bass Tibor 1973-ban hunyt el. Még egy rövid kiegészítés a témához. Nem csak a híres kép esetében történt jogbitorlás, hiszen a Mindszenty hercegprímás tárgyalásáról készült képet is Bass Tibor készítette, de folytatnám, Bojár Sándor is forogna a sírjában, ha tudná, hogy a bitófának döntött létráról készült Szálasi akasztása képét a 15 éves Bauer Sándor képeként mutogatják. Meg kell említeni még Rév Miklóst és Kozacsek Eleket is, értük már senki nem pereskedik, az ő képeiket már szabadon el lehet lopni és ezt meg is tették abban a műsorban.

  10. Gábor Bass says:

    A hozzászólásokat utólag olvasva adnék még pár információt. Természetesen a Tisztelt Bíróság – a benyújtott dokumentumok alapján – megvizsgálta, hogy a felperesek örökösei/jogutódai-e Bass Tibornak. Úgy a bíróság, mint a MÚOSZ Etikai Bizottsága bizonyítottnak látta azt a tényt, ha egy kép 66 éve készült és a készülést követő napokban egy szerző nevének feltüntetésével megjelent, akkor azt az a szerző készítette. További információ, hogy ugyanebben az újságban Bauer Sándornak is volt valamilyen képe, tehát 26 éve lett volna, hogy elvitatkozzon Bass Tiborral a szerzőséget illetően, majd további 36 éve lett volna arra, hogy Bass Tibor halála után előálljon: "én készítettem azt a híres képet", de ő ezt nem tette. Az RTL Klub, Schobert Norbi és Bauer Éva még további két évet várt arra, hogy együtt előrukkoljanak a farbával.

  11. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass Úr!

    Nagyon köszönöm az értékes információt. Az évszámról sajnos nem tudtam több információt összegyűjteni, most már tisztán látok e téren. Nagyon remélem – mint jeleztem, én csak a Velvet híradását olvastam -, hogy elemzésem a bírósági eljárásban foglalt tényekre jól következtetett, és az ezekre alapított jogi elemzés is helytálló. Annak fényében ugyanis, amit az interneten olvastam, a bírósági döntésnek helyesnek kell lennie.

    Valamennyi további hozzászólás, amely más fotók és fotósok jogainak bitorlásáról szól, ugyancsak kiemelkedően értékes információ, ám ezekről – további ismereim híján – e helyütt nem nyilatkoznék.

    Még egyszer köszönöm a konstruktív hozzászólásokat.

    Üdvözlettel,
    MP

  12. Gábor Bass says:

    Kedves Mezei Péter Úr!
    Nagyon köszönöm a megerősítést. Nem jogi szakemberként én is így gondolom helyesnek. A többi fotót csak az ügy megvilágítása céljából gondoltam fontosnak megemlíteni. Őket már senki nem fogja megvédeni, de én mindenhol meg fogom említeni az eset kapcsán. Ennyivel tartozom a nagyságuknak és az emléküknek. Ez egy ilyen műsor volt (nem egy, hanem három). Ez csak hab a tortán, hogy a harmadrendű alperes, bár nem egy celeb, de egy újságíró, felelős szerkesztő, stb. Üdvözlettel: Bass Gábor

  13. Névtelen says:

    Ugyan nem mai döntés, de nem hinném, hogy a bírói gyakorlat sokat változott volna:
    A szerzői jog által csak a fényképek, mint kész fényképészeti művek részesülnek védelemben, a felvételeket tartalmazó üveglemezek (matricok) azonban nem. (6950/1903. VI . p. t ) MD. III . 114.

  14. Gábor Bass says:

    A perben szereplő képpel kapcsolatban mi örökösként soha nem kértünk és nem is kaptunk szerzői jogdíjat. Ha valaki engedélyt kért tőlünk Bass Tibor képeinek közlésére, mi minden esetben ellenszolgáltatás nélkül megadtuk azt. (Pl. a Mindszenty év alkalmából ez az elmúlt időszakban többször is előfordult ui. az 1949. februári per idején is B.T. készítette a legismertebb képeket.) A kérdés az, hogy ha az RTL jogászának netalántán igaza lenne, akkor egy idő után már bárki mondhatja, hogy ő készítette a képet, melyen egy más személy neve van? Jogilag helyesen járt el az RTL, amikor a kép bal alsó sarkáról egyszerűen levágta a szerző nevét? Nem hinném.

  15. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ehhez őszintén sok kitartást kívánok!

  16. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Névtelen,
    valóban nem mai a döntés. A helyzet pikantériája, hogy akkor még az 1884-es szerzői jogi törvény volt hatályban, tehát aszerint kell a problémára tekinteni. Ez a jogszabály elérhető innen: http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6140. Érdemes ennek a 69. szakaszához ugrani. Ennek fényében láthatólag a többszörözés joga megillette a szerzőt. Őszinte leszek, nem értek a régi fényképészethez, nem tudom, mi célra szolgált az üveglemez (matric), de ha jól sejtem, ez a hordozó volt, amit piacra dobtak. Az 1884-es törvény megszövegezése alapján valóban úgy fest, hogy az eredeti mű többszörözésére és forgalomba helyezésére biztosít csak a szerzőnek jogot, a műpéldány felett nem. És ha jól belegondolunk, modern szerzői jogunknak is épp az a lényege, hogy a "kifejezést" védi, amit a hordozó hordoz, és nem magát az eszközt, a hordozót. Azon tulajdonjog állhat inkább fent.

    Az 1884-es törvény amúgy – csak hogy egy pillanatra visszakanyarodjunk a fenti problémához – 5 éves védelmi időt határozott meg, harmadannyit, mint az 1921-es és 1969-es törvény.

    Köszönöm a hasznos történeti adalékot!

    Üdvözlettel,
    MP

  17. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ehhez kapcsolódóan: épp emiatt hangsúlyoztam, hogy az elsődleges kérdés annak eldöntése kellett, hogy legyen, hogy az Szjt. ad-e egyáltalán védelmet. Ha igen, akkor a személyhez fűződp jogok is "élnek", és akkor a szerzőség elvitatása jogellenes. A díjazás ettől ugye teljesen eltérő dolog. Arra, hogy a felhasználások eddig ingyenesek voltak, abból következtettem, hogy a Velvet szerint a kereseti követelés nem tartalmazott (nem vagyoni) kártérítési igényt.

  18. Gábor Bass says:

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

  19. Gábor Bass says:

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

  20. Gábor Bass says:

    Tévedések elkerülése végett írom, hogy ezeket én távolítottam el. Túl korai dolgokat írtam.

  21. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ezt kitaláltam, mert csak két ember törölhet a blogról: a komment szerzője és én. Én nem korlátozom senkinek a véleménynyilvánítását, tehát maradt Ön. Helyesnek tartom, hogy nem tesz közzé olyan információkat, amelyekre még szüksége lehet (akár másodfokon, akár máshol).
    Üdvözlettel,
    MP

  22. Gábor Bass says:

    Ezt a megjegyzésemet azért tartottam fontosnak ideírni, ui. én a Facebook XXI. századának oldalán is azonnal jeleztem a "tévedést", miután nem kaptam választ, képeket is tettem fel. Ezeket a felelős szerkesztő dr. Lázs Sándor gondosan letörölte, majd letiltott az oldalról és ezután feltette a ma is látható egyoldalú megjegyzését, miszerint a Bass örökösök hazudnak.

  23. Gábor Bass says:

    Tisztelt Dr. Mezei Péter Úr! Nagyon értékesnek találtam az ön által leírtakat és ezért feltennék egy kérdést. Véletlenül akadtam a Kossuth kiadó 11 év képes magyar történelem című könyvre. Meglepetéssel láttam édesapám éppen a Schobert Norbi által is favorizált két képét a Rákosiról és a Mindszenty perről. A fotós nevét sehol nem találtam. Megkerestem a könyv szerzőjét Márton Évát és megemlítettem, hogy hiányolom a fotós nevének feltüntetését. A szerző tájékoztatta Rappai Zsuzsa képszerkesztőt , aki szerint a képek közlési jogát az MTI-től megvette, pont. Előrebocsátom, hogy semmiféle anyagi követeléssel nem léptem fel. Ezek szerint a Szerzői jog így működik? Végül is létezik egyáltalán olyan, hogy szerzői jog? Üdvözlettel: Bass Gábor

  24. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass Úr!
    Anélkül, hogy ismerném a pontos körülményeket (sajnos nem vagyok kifejezetten járatos a korábbi Szjt. gyakorlatát illetően), elképzelhetőnek látom, hogy az MTI megszerezte a vagyoni jogokat, mint munkáltató. A személyhez fűződő jogok azonban mindezektől függetlenül már a szocialista Szjt. alatt is léteztek a személyhez fűződő jogok, amely alapján az édesapja nevét MINDENKINEK fel kell tüntetnie minden felhasználás alkalmával. Mondhat bármit a kiadó, a személyhez fűződő jogokra az MTI-től sem "vehettek" jogot a névfeltüntetés mellőzésére. Sajnos ez megint olyan eset, amely gond nélkül peresíthető lenne, és önnek (az ügyvédjének) nem okozhatna gondot a bizonyítás. (A személyhez fűződő jogok sérelmét ugyanis az elkövetéskori törvény alapján kell megítélni. Ez pedig önöknek kedvezne.)
    Üdvözlettel,
    MP

  25. Kati Bass says:

    Nem értem!
    Ma dél körül beszámoltam a per jogerős lezárásáról, de a hozzászólásom eltűnt!
    Sehol sem találom! Lehet, hogy én csinálok valamit rosszul!?

  26. Kati Bass says:

    Megpróbálom még egyszer:

    Kedves Mezei Úr!

    A mai napon másodfokon is megszületett az ítélet a vitatott ügyben. Az ügyvédünk információja szerint, az ítélet a mai napon jogerőre is emelkedett!

    A lényeg, hogy ma bírósági ítélet született arról, hogy 2011.02.22.-én, három műsorban is hazudott az RTL Klub, Schobert N. és féltestvére Bauer Éva amikor azt állították, hogy az 1947-ben, a zalai országjárás alkalmával készült fotót Bauer Sándor készítette.
    Az ítélet kimondja, hogy a fotó készítőjét Bass Tibort, a szerzőséggel járó jogok illetik meg.
    (Dióhéjban ennyi!)

    Üdvözlettel:
    Bass Katalin

  27. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass Katalin, nem tudom, mit történhetett az eredeti észrevétellel, mert a spam szűrőn sem akadt fenn. Rövidesen reagálok a másik üzenetre.
    Üdvözlettel,
    MP

  28. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass Katalin,
    köszönöm még egyszer, hogy megírta nekünk ezt a rendkívül fontos hírt. Ahogy anno arra utaltam: a tényeknek csak egy részét ismerem, de úgy érzem, hogy ezek tükrében az ön által említett jogerős végkifejlet helyes döntést takar.
    Üdvözlettel,
    Mezei Péter

  29. Kati Bass says:

    Kedves Dr. Mezei Úr!

    Ha érdekli a teljes ítélet és indoklása (7 oldal), szívesen megküldöm Önnek, ha kapok egy elérhetőséget.

    Üdvözlettel: Bass Katalin

  30. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass Katalin, megtisztelne vele. Ez esetben azt is kérdezném, hogy hozzájáulnak-e ahhoz, hogy természetesen az adatvédelmi előírásoknak megfelelve a közeljövőben írjak egy bejegyzést az ítéletről? Az elérhetőségem: mezei@juris.u-szeged.hu
    Üdvözlettel,
    MP

  31. Kati Bass says:

    Küldöm a megadott e-mail címre. Hozzájárulunk, hogy az adatvédelmi előírások betartásával írjon az ítéletről.

    Üdvözlettel: Bass Katalin (Bass Gábor nevében is)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.