A digitális bölcsek köve #2

Az előző bejegyzés már kezdett hosszú lenni, így a 9. fejezettel kapcsolatos megjegyzéseimet külön jegyzem le.

A Bölcsek Tanácsa azt is tökéletesen látja, hogy a magáncégek általi digitalizálás létező jelenség. Elég csak a Google Books projektre utalni, amelyről – és az általa már eddig is a digitalizálási célokra fordított összegekről – maga a jelentés is ír.

Épp ezért a tanács jelzi: nem az a kérdés, hogy a magánszféra szerepet kaphat-e a digitalizálásban, hanem az, hogy hogyan és milyen feltételekkel (lásd: 9.2.2. pont). Végső soron ugyanis a magánszféra pénze felgyorsíthatja a digitalizálás menetét, hamarabb elérhetővé téve mindent. A tanács javaslata szerint viszont ez a magántőke csak kiegészítő jellegű lehet, vagyis a közszférának mindenképpen mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

A magánszféra részvételével kapcsolatos feltételek közül amúgy hetet sorolt fel a Bölcsek Tanácsa:

1. A szerzői jogok/jogosultak tiszteletben tartása: vagyis a köz- és magánszféra együttműködésével megnyilvánuló modellnek a jelenlegi uniós és nemzeti szerzői jogi keretek között kell maradniuk.

2. Átláthatóság: valamennyi ilyen megállapodást nyilvánosságra kell hozni.

3. Lehetőség szerint az ingyenes hozzáférést biztosító modelleket kell preferálni. (Itt a tanács nem tesz említést, de gondolom magától értetődőnek tartja, hogy ez esetben a magánszféra például a weblapokon elhelyezett hirdetésekből stb. érné el befektetése megtérülését.)

4. A digitalizálást végző magáncég ugyanolyan minőségű másolatot kell, hogy a partner közintézmény rendelkezésére bocsásson, mint amivel maga kíván majd “üzletelni”.

5. Újrahasznosítás: a kulturális intézmények (közszféra) az ilyen digitális műpéldányokat non-profit célokra bármennyiszer felhasználhassák.

6. Bevétel megosztás: a magáncég köteles lenne megosztani bevételei egy részét a vele társuló közintézményekkel.

7. Nem létesíthető kizárólagos jellegű együttműködési kapcsolat, vagyis a későbbiekben bárki ugyanolyan szabadon digitalizálhatja ugyanazon köteteket.

Végül a bónusz: a Bölcsek Tanácsa szerint az ilyen public-private partnershipek időtartama hét éves legyen. Ez elég idő arra, hogy a magáncég hasznot realizáljon a digitalizálásból, majd ezt követően minden anyagot kötelező jelleggel ingyenesen kell elérhetővé tenni.

Privát véleményem szerint mindezek nagyon korrekt gondolatok. Nekem tetszenek. A bónusz feltétel persze olyannyira jelentős (csak példaként a Google a lyoni könyvtárral 25 éves együttműködést írt alá), hogy erről még a New York Times is cikkezett.

Talán valami frappáns konklúzió illene ide, de most nem írok ilyet. Ez a jelentés ugyanis csak egy jelentés. Nincs kötőereje. Bízok viszont abban, hogy meghallgatásra kerülnek a javaslatok, és lesz valami ezekből a tervekből.

Update #1: Íme egy német cikk a témában. És íme egy magyar: Infotér.eu.

(Köszönet Munkácsi Péternek, hogy a jelentés megjelenését követően azonnal megküldte nekem is. Így lehetett ez a mostani bejegyzés ennyire aktuális.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.