Bikram jóga mozdulatok és szerzői jog? A kép csak illusztráció!Forrás: Her Fitness A 444.hu cikke kiváló no comment hírré vált (hála Hajdú Dóri kollegina tájékoztatásának). A hírek szerint ugyanis a bikram jóga feltalálója szerzői jogvédelmet igényelt volna a jógamozdulatokra. Persze csak 99 százalékban légből kapott
Még az amerikai utamat megelőzően interjút adtam a szegedma.hu újságírójának az internet és a szerzői jog viszonyáról. A fényképekkel tarkított teljes anyag az alábbi linkről érhető el.
Ha legutóbb egy magyar jogtörténeti jelentőségű forrást osztottam meg a blog olvasóival, nem maradhat el az a külföldi irodalom sem, amelyet szakértők a modern német szerzői jog megalapozó irodalmának tekintenek: Josef Kohler „Autorrecht” című kötete. A német szellemi tulajdonvédelmi jog megújítójának, szisztematikus rendszerezőjének, mondhatni szellemi
A szerzői jog történetével kapcsolatos eseti bejegyzéseinket egy újabb gyöngyszemmel gazdagítjuk. Nagy keresgélés közepette ugyanis rátaláltam egy 1970-es angol nyelvű anyagra, melyet Lontai Endre jegyez, és amely a szabadalmi és a védjegyjogi törvény mellett az akkoriban friss (1969-es, ún. „szocialista”) szerzői jogi törvény tartalmát vázolja
Ez a bejegyzés nem Che Guevara harcáról, sokkal inkább az arcáról szól. Nem Jimi Hendrix füstölési szokásairól szeretnék említést tenni, hanem arról a képről, amin épp füstöl. Érdemel-e egy fotó szerzői jogvédelmet? Eva-Maria Painer jogvédett fotója Natascha Kampuschról A kérdés akár naivitásnak is tűnhet, hiszen
Jogszociológusok kiválóan rávilágítottak arra, hogy az internet nyújtotta határtalan lehetőségek folytán a végfelhasználók attitűdjei és az addigi szerzői jogi paradigma alkalmazása számottevően eltérő irányba fejlődtek az online környezetben. A jogi és a társadalmi normák („legal and social norms”), valamint a kereslet és a kínálat közötti elvi