Breaking News: Schmitt Pál plagizált?

A HVG.hu információi szerint Dr. Schmitt Pál, Magyarország államfője feltehetőleg plagizált 1992-ben megírt doktori értekezésének elkészítésekor. Ha bebizonyosodnak a HVG állításai, az államfő szerzői jogsértést követett el, habár az ebből fakadó követelés már elévült, ezért bíróság előtt nem érvényesíthető. Erkölcsileg viszont jelentős válaszút előtt áll Schmitt Pál.

Természetesen aki a teljes történetre kíváncsi, látogasson el a  HVG honlapjára. Én e helyütt egy breaking news-hoz illő rövid szerzői jogi elemzést kívánok lejegyezni. Ehhez álljon itt egy fontos bekezdés az eredeti cikkből:
“Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nikolaj Georgiev [sic!] dolgozatával összevetve jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket (számításaink szerint összesen mintegy 180 oldalnyi terjedelemben). Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgijev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át.”

Amennyiben a fenti állítás helytálló, akkor hazánk államfője közkeletűen szólva plagizált 1992-ben. A plágium más szerző művének sajátként való feltüntetését jelenti. Amennyiben e cselekmény szándékosan történt és a szerzői jogosultnak vagyoni hátrányt okozott, akkor hazánk Büntető törvénykönyvének 329.§-ában foglalt bitorlás bűntette is megvalósult.

Forrás: Köztársasági Elnök Hivatala

A jogsértés kiváló bizonyítéka lehet, hogy a disszertáció láb- vagy végjegyzeteket sem tartalmazott. A HVG szerint “így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből.” E megjegyzés elméletinek tűnik, mivel az idézésnek [mivel az esemény még az előző szerzői jogi törvény hatálya alá tartozott, ezért ezzel kapcsolatban lásd: 1969. évi III. törvény, 9.§ és 17.§; a jelenleg hatályos szerzői jogi törvényben pedig lásd: Szjt. 34.§ (1) bekezdés] formai kelléke a forrás pontos megjelölése, ha azonban ez megtörténik, az idézés még akkor sem feltétlenül jogszerű, az ugyanis tartalmi elemzést is igényel.

Más szóval az idézés minden esetben egy csekélyebb rész – eredetivel megegyező – felhasználását jelentheti. A szerzői jogi törvény lehetőséget teremt “átvételre” is [az 1969-es Szjt. végrehajtási rendeletének 14.§ (2) bekezdése (keresem a linket!); ma: Szjt. 34.§ (2) bekezdés], amely nagyobb terjedelmű anyagok elsősorban tudományos célú felhasználását takarja. Az átvétel sem jelentheti azonban (a másodlagos mű 85%-át kitevő) 180 oldalnyi anyag feldolgozását. Ez tartalmilag egyszerűen túl sok. A forrás pontos megjelölése nélkül pedig formailag is jogellenes.

Az előzőekben a releváns szabad felhasználási eseteket említettem röviden. Ezek keretében nem lenne szükség a szerző engedélyére és díjfizetésre. Minden más cselekmény, ami a szabad felhasználások határain túl terjeszkedik, engedélyköteles felhasználás. A Schmitt Pál által végzett tevékenység valójában átdolgozás [régen: 17.§ (3) bekezdés, ma: Szjt. 29.§]. Ez nem csak fordítást jelenthet (ahogy azt a törvény példaként hozza is), ide sorolható az eredeti mű tartalmának átalakítása, rövidítése, “magyarítása” is. Az átdolgozáshoz szükséges felhasználási engedély megkérése és a jogdíj megfizetése híján a felhasználás egyértelműen jogsértést jelent.



A legszomorúbb valójában az, hogy ilyenről beszélni kell. S hogy erkölcsileg miért is áll válaszút előtt az államfő? A HVG által is felhozott példa szerint Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszterként közel egy éve “bukott le” plagizált doktori értekezésével. Guttenberg erkölcsileg indokolt döntést hozott akkor, mikor lemondott hivataláról. A köztársasági elnök az MTI-hez eljuttatott közleményében visszautasította a vádakat. A folytatás ennek ellenére vizsgálat lehet, amely végső esetben az Elnök úr doktori fokozatának visszavonását is eredményezheti.

A HVG.hu cikkét a Népszabadság is átvette, s az Index, az [origo], a Gépnarancs, illetve a Délmagyarország online felületén is olvashatunk róla.

A bejegyzésem felkerült a HVG napi merítésébe, a Mandinerre, és az Eduline oldalra is, sőt néhány blog is hivatkozik rá (így az Így írnánk mi és a Vastagbőr blog).

Update #1: Január 18-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Schmitt Pál köztársasági elnök úr visszautasította a plágium vádakat. Íme az ezzel kapcsolatos HVG és Index cikk.

33 thoughts on “Breaking News: Schmitt Pál plagizált?”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük