Bizottsági ajánlás a kulturális értékek digitalizálásáról

Az Európai Bizottság komolyan gondolja a kulturális értékek digitalizációját. 2011. október 27-én közzétett ajánlásában a Bizottság kiáll az Europeana gyűjteményének további szélesítése, a magánszereplőknek a digitalizációs projektekbe való bevonása, az árva mű irányelv mielőbbi átültetése, a közkincsbe tartozó művek közkincsben tartása, a web-harvesting engedélyezése, a digitális kötelespéldány bevezetése és persze a szellemi tulajdonvédelem jelenlegi kereteinek fenntartása mellett.

Őszinte sajnálatomra csak így, közel két hónap elteltével jutottam oda, hogy ezt az értékes dokumentumot áttanulmányozzam. Az ajánlás tanulsága röviden: az Európai Bizottság az eddig kitaposott úton, még erőteljesebb lépésekkel kíván haladni Európa kulturális értékeinek digitális megőrzése és hozzáférhetővé tétele mellett. Lássuk a részleteket!
Europeana
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a megkezdett út jó, s az Europeana már most 19 millió kulturális alkotás digitális másolatát őrzi. Ez azonban nem elég. 2015-ig 30 millió műről kell digitális másodpéldányt őriznie az európai digitális könyvtárnak, 2025-re pedig végezni kell a teljes kulturális örökség archiválásával. Érdemes egy pillantást vetnünk az ajánlás 2. számú mellékletében foglalt számokra. Ezek szerint a huszonhét uniós tagállam által készített és beszolgáltatott digitális másolatok száma rendkívül változatos. A vezető szerep Németországé (több mint 3 millió példánnyal), második Franciaország (közel három millió mű másolatával), bronzérmes Olaszország (majdnem kétmillió alkotást digitalizálva). Rajtuk kívül még hárman vannak egy millió mű fölött. Ezzel szemben sokan még a százezret sem érik el (hazánk már átlépte ezt a küszöböt), sőt Ciprus mindmáig 53 (!) alkotásról készített digitális fájlt.
Magánszereplők bevonása a digitalizációba
Összhangban a Bölcsek Tanácsa által az év elején közzétett “Új Reneszánsz” (itt és itt) vitairatban foglaltakkal, a Bizottság határozottan kiáll amellett, hogy a költséges (másként: a közpénzekből egészében nem finanszírozó) digitalizációs projektekbe bevonásra kerüljenek magánszereplők. Az ajánlás az 1. számú mellékleté foglalta össze a megállapodásokkal kapcsolatos minimumkövetelményeket. Nem meglepő módon e követelmények szoros hasonlóságot mutatnak a Bölcsek Tanácsa által kifejtettekkel. Egy ponton mégis egy érdekes különbség fedezhető fel köztük. A három bölcs 7 évben húzná meg a magánszereplők bevonására rendelkezésre álló, következésképp számukra kedvezményeket nyújtó periódus időtartamát. Ezzel szemben a melléklet 6. pontjában felsorolt kritériumok egyike “a lehető legrövidebb” kifejezést használja. Amivel egyedül annyi a probléma, hogy a hét évhez viszonyítva lehetetlen lenne megmondani, hogy többet vagy kevesebbet jelent. Mi a “lehetséges”? Kérdezhetnénk vissza? “A lehető legrövidebb, de még a magáncég is profitáljon?” Merthogy ezek fényében jelenleg országonként akár eltérő tartalmú megállapodások kötése is lehetségesnek tűnik, amelynek esetleg előre nem látott következményei is lehetnek.
És az apró…
– Az idei év egyik legfontosabb uniós szerzői jogi fejleménye az árva mű irányelv elfogadása volt. Az ajánlás hangsúlyozottan kiáll ennek a dokumentumnak a mielőbbi nemzeti átültetése mellett, hogy ezáltal is lehetővé váljon az ismeretlen helyen tartózkodó vagy ismeretlen szerzők által készített alkotások felhasználásának engedélyezése.
– A Bizottság ugyancsak kiállt amellett, hogy a közkincsbe tartozó művek közkincsben kell tartani. Ezt úgy kívánja garantálni a Bizottság, hogy megtiltja az egyébként közkincsbe tartozó művekről készített digitális másodpéldányok vízjelekkel vagy egyéb jelzésekkel történő megjelölését.
– Az ajánlás indokoltnak tartaná ha a tagállamok a digitálisan készített alkotásokról a jövőben kötelespéldány könyvtári elhelyezését tenné kötelezővé. Ezzel összefüggésben két fontos felhasználásról tesz említést a dokumentum, melyek esetleges nemzeti átvétele azért komoly odafigyelést érdemelne. Egyrészt a 10. pont (a) alpontja szerint a jogtulajdonosoknak vagy DRM mentesen kell a könyvtárak rendelkezésére bocsátaniuk a műpéldányt, vagy garantálniuk kell, hogy a hatásos műszaki intézkedés ne akadályozza a könyvtárat a munkája végzésében. Ez utóbbi épp a (b) pontban foglaltak fényében különösen fontos, mivel az ajánlás azt javasolja, hogy nemzeti szabályok keretében váljék lehetővé a kötelespéldányok más kötelespéldányi őrzésre kötelezett könyvtáraknak történő átadása.
– Ugyancsak az ajánlás 10. pontja, annak is (c) alpontja rögzíti, hogy a webes szüretelést (web-harvesting), gyakorlatilag a neten keringő digitális tartalmak letöltését és archiválását is be kell indítani.
– És persze gyakorlatilag valamennyi fenti tevékenység csakis a szellemi tulajdonvédelem tiszteletben tartása mellett történhet. [Erre utal a (7) és (11) preambulumbekezdés is, de a 10. pontban foglalt valamennyi felhasználás is csak a szerzői jogok betartásával történhet.]
A tagállamoknak két évjük van arra, hogy lépjenek az ügyben, utána tájékoztatni kötelesek a Bizottságot. Két év múlva pedig már nagyon közel fogunk járni a 2015-ös határidőhöz. Így biztosan látni fogjuk, hogy a tagállamok vajon elérhetik-e az eléjük tűzött célokat. Hazánk például a 417.000 darabos digitális diitális műpéldány beszolgáltatását.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.