Konzultáció az angol szerzői jog reformjáról – Az idei év egyik legfontosabb szerzői jogi dokumentuma volt szerintem, s nem csak Anglia vonatkozásában, Ian Hargreaves jelentése, melyben az angol szerzői jog reformjára buzdította a jogalkotókat. Persze kissé a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyv „vogon” társadalma jut eszembe arról az eszeveszett tempóról, ami az angolokat most jellemzi. A jelentés májusi kiadása után augusztusban hallhattunk némi kormányzati reakcióról, majd most december 14-én hozták nyilvánosságra azt a részletes konzultációs dokumentumot, mely a jelentésben foglaltak megvitatására buzdít. Ami számomra érdekes, az a paródia, a format-shifting, a könyvtári digitalizálás, a kutatási és magáncélú többszörözés, az árva művek, illetve a kiterjesztett közös jogkezelés kérdése. A konzultáció 2012. március 12-éig nyitott, tehát még soká, hogy az eredményeket megismerjük.

Megbukott az ír fokozatos válasz? – Mintapéldaként szoktam emlegetni azt az ír megállapodást, melyet az Eircom ISP kötött a zeneipart képviselő IRMA-val, melyben az ISP önként vállalta, hogy előfizetőit egy „fokozatos válasz” rendszer keretében figyelmezteti az elkövetett szerzői jogsértésekre, majd végső soron akár a notórius jogsértők internet-hozzáférését is korlátozhatja. Tavaly az Eircom és az IRMA megállapodását helyben hagyó bíró azzal már nem értett egyet, hogy az IRMA „követelje” (elvárja), hogy a többi ISP is aláírjon egy hasonló megállapodást. Idén nyáron pedig arról lehetett hallani, hogy az Eircom 300 személynek továbbított indokolatlanul figyelmeztetést jogsértések elkövetéséről. A legnagyobb szenzáció mégis az, hogy az ír adatvédelmi ombudsman arra szólította fel az Eircomot, hogy szüneteltesse a fokozatos válasz rendszerének alkalmazását. Ez könnyen lehet, hogy kifogja az ír modell vitorlájából a szerencsét. (Még akkor is, ha nem szerzői jogi, hanem adatvédelmi kifogásokkal is élt Billy Hawkes biztos.) (Lásd még a TorrentFreak beszámolóját.)

Erősödik az igény a tartalmak blokkolása iránt Németországban? – Az SG.hu bejegyzésében lehetett olvasni, hogy nem csak az IFPI érvel az illegális fájlcserélő alkalmazások drákói szigorúságú visszaszorítása mellett, hanem a német parlament jogi bizottságának elnöke vagy a Napster németországi vezetője is felemelte a hangját a fokozatos válasz rendszerek bevezetése, az egyes weboldalak blokkolása, esetleg a sávszélesség internet-szolgáltatók általi korlátozása mellett. Én ezektől a gondolatoktól mindig is viszolyogtam, így a mellékelt fotó cinizmusa ellenére is fontos kritikát hordoz. Épp ezért tűnik szerencsésnek, hogy Dieter Gorny, a Német Zeneipari Szövetség vezetője viszont a jogosultak és a fogyasztók közötti „társadalmi szerződésről” tesz említést. No, ez sokkal inkább járható út kell. Ehhez széles kínálat, modern üzleti modellek – és persze nyitott fogyasztók kellenek!

A SOPA Bodó Balázs szemszögéből – A minap tett közzé egy írást a Magyar Narancs Online Bodó Balázs tollából, mely az Egyesült Államok Képviselőháza által előkészített Stop Online Piracy Act (SOPA) törvényjavaslatot kritizálja. Aki követi a blogot, tudja, hogy én is erősen kritikus vagyok mind az „eredeti” (a Szenátus által kidolgozott) PROTECT IP Act, mind a SOPA tartalmával kapcsolatban. Balázs írásait pedig mindig örömmel fogadom. Most mégis úgy érzem, hogy ez a bejegyzés nem teljesen korrekt. A SOPA már jó ideje napirenden van, nem „csütörtökön került az amerikai képviselőház jogi bizottsága elé” (bár ez a kézirat lezárásnak időpontjától függ, ez nem tudom, mikor lehetett), de ez nem is annyira fontos. Ellentétben azonban azzal, ahogy Balázs a cenzúra megtestesítőjeként tekint a SOPA-ra, szerintem a SOPA nem mond ilyet. A SOPA a nyilvánvalóan jogsértő célokra szolgáló külföldi domain címek lefoglalására alkalmas. Egy komment miatt azonban nem lesz/volna még lehetőség a teljes domain lefoglalására. Olyan értelemben persze egyet kell értenem Balázzsal, hogy a SOPA jelenlegi formájában engedi, hogy a jogosult előbb lőjön, s csak aztán nézzék meg, hogy az ellenfélnél volt-e egyáltalán pisztoly. Ez pedig valamilyen értelemben az előzetes blokkolás (némiképp cenzúra) eszközét jelentheti majd.

Karácsony az Artisjusnál – A mai napon a Facebookon kalandozva ráakadtam erre a kellemes kis karácsonyi meglepetésre. A közös jogkezeléssel kapcsolatos beszélgetések/előadások alkalmával, ha valaki felteszi azt a kérdést, hogy mi a csudáért fizessen egy bolt (vagy egy szolárium) a nyilvánosság számára érzékelhetővé tett rádióadás vagy zeneszámok után jogdíjat, mindig azzal a kérdéssel vágok vissza: jobban örülne az érintett, ha valamelyik plázába betévedve a síri csend fogadná őt? Az Artisjus karácsonyi reklámfilmje szerintem színvonalasan és találóan épp erre akar utalni. Becsüljük meg az alkotókat, mert jó, hogy vannak. És persze boldog karácsonyt is kíván a közös jogkezelő.