Másfél hete részletesen beszámoltam arról, hogy a Magyar Kalóz Párt (MKP) egy olyan fórumot kíván létrehozni, melyen keresztül szerzők szabadon értékesíthetik alkotásaikat. Az MKP 1-2 héten belülre ígérte a felület nyilvánosságra hozatalát. Matematikailag korrektül pont félidőben, másfél hét után került sor erre. Megnyílt a Kalóz Shop.
A Kalóz Shop kinyilvánított
célja, hogy
„felületet kínáljon a szerzőknek és alkotóknak, akik így a műveiket közvetlenül kínálják eladásra a vevőiknek. Az apróhirdető oldalnak nem célja, hogy direkt módon vagy akár áttételesen is támogassa az eladásokkal a szerzőkre ráépült, úgynevezett szerzői jogvédő szervezeteket. Az eladó meghirdeti a művét és a vevő más apróhirdető rendszerhez hasonlóan felveszi vele a kapcsolatot és megegyeznek. Ez a mű lehet kézzelfogható (festmény, könyv, jegyzet, zene vagy valamilyen adathordozón lévő adat), illetve lehet linkről letölthető állomány. A legfőbb szabály, hogy az eladó szerzeménye, műve legyen.„
Az MKP mindezzel gyakorlatilag arra tesz kísérletet, hogy a szerzők közvetlen disztribúciós hálózatot tarthassanak fenn fogyasztóikkal. Az oldalnak épp ezért nem célja, hogy second hand bolttá váljék, tehát nem megengedett a „viszonteladás”. Csak a szerző és csak a vevő részese az ügyletnek. Korábbi bejegyzésemben utaltam arra, hogy a koncepció részben jól hangzik, gyakorlati kivitelezhetősége egyelőre kétséges számomra.
A szabályzatban az is szerepel, hogy az üzemeltető nem vizsgálja, hogy a szerzőnek van-e szerződése kiadóval, vagy jogkezelővel. Ez utóbbinak relevanciája nincs, mert a művek eredeti műpéldányainak értékesítése nem a jogkezelők feladata. Utóbbiak szerepe az egyedileg nem vagy nehezen gyakorolható jogok engedélyezésénél nagy. Másként: ha egy bátor szerző az új dalait tartalmazó CD-t a Kalóz Shopban akarja értékesíteni, megteheti. Ettől a vásárló még nem adhatja le azt a rádióban. Erre engedélyt kell kérnie a releváns jogkezelőtől. Vagyis a Kalóz Shop vásárlói csakis a műpéldányt szerzik meg.
No, mivel a shop friss még, ezért valamikor visszanézek, és meglátjuk, hány művet töltenek fel az emberek. Addig is ízlelgessük a hirdető mottóját: „Művet csak közvetlenül a szerzőtől vásároljon!„