Szabadkereskedelem és IP #2.6

A szabadkereskedelem és a szellemi tulajdonvédelem határterületét vizsgáló blog-sorozatunk idei hatodik bejegyzése – végre – érdemi európai fejleményeket is tartalmaz az egyre súlyosabb problémává váló amerikai-kínai kereskedelmi háborún túl.

Mi is az a bizonyos érdemi fejlemény Európából? Nos, az EU és a Mercosur tagállamok véglegesítették a szabadkereskedelmi megállapodásukat, amely számtalan részterület mellett a szellemi tulajdonvédelemmel is foglalkozik. Ezen belül – e blog céljaihoz hűen – szemünket csak a szerzői jogra vetjük. Eszerint a megállapodás az uniós acquis átültetését tűzi ki célul. (Ami rímel az e területen írt eddigi megállapításainkra.) Vonatkozik ez a vagyoni jogokra, a védelmi időre, a közös jogkezelésre, hatásos műszaki intézkedésekre. A megállapodás tömör áttekintője szerint egészen pontosan:

„On copyright and related rights, the provisions cover the main rights protected by the EU acquis including the ‘making available’ right as set out in the WIPO Copyright Treaty and the WIPO Performances and Phonograms Treaty. The chapter also grants the making available right to broadcasting organisations, mirroring the high EU standard of protection granted to these organisations. Provisions are included on the rights of performers and producers of phonograms as regards the broadcasting and communication to the public of phonograms published for commercial purposes. It agrees terms of protection in a manner that guarantees the levels required by international treaties while providing an opportunity to introduce longer terms of protection. Provisions referring to cooperation on collective management of rights will be useful in spreading good governance and transparency standards consistent with the EU model and could help to improve the collection and distribution of royalties right holders on both sides. Provisions regarding technological protection measures and the protection of rights management information will also contribute to creating a less risky environment for rights holders.”

A megállapodás érdemi sorsát (a hatályba lépéstől még messze vagyunk) természetesen más kérdések fogják eldönteni, ezúttal (is) különösen az agráripar érzi magát fenyegetve.

Egy másik érdekesség, hogy a francia állam különadót tervez bevezetni az amerikai online szolgáltatókkal szemben – amire persze az amerikai elnök reakciója a francia importborok megvámolása. (A New York Times cikkén kívül lásd Nagy Gábor: Présben, Heti Világgazdaság, 2019. augusztus 1., 31. szám, p. 56-57.)

Elsétálnak/elbeszélnek egymás mellett. Forrás: New York Times.

Sajnos (vagy nem sajnos), de az amerikai-kínai kereskedelmi háborúról ezúttal is sokat lehet beszélni. Először is július végén újra tárgyalóasztalhoz ültek a felek, hogy aztán gyorsan le is hűljenek a kedélyek, mivel a felek egy jottányit sem jutottak előre a megállapodás felé. Pedig a jelek szerint mindkét fél konstruktívnak nevezte a beszélgetést, ahol a technológia-transzfer és általában véve a szellemi tulajdonjogok kiemelt figyelmet kaptak. A tárgyalások szeptemberben folytatódhatnak, igaz, ezt nagyban komplikálják az augusztus eleji fejlemények. Eszerint egyrészt az amerikai elnök most már gyakorlatilag minden kínai import termékre védővámot vetne ki. (Igaz, a védővámok alkalmazásának hatálybalépése csak az év végén várható, hiszen a karácsonyi polcokat még fel kell tölteni az olcsóbb kínai termékekkel.) Erre a kínai vezetés nem tudott másként reagálni már, mint az amerikai agrártermékek importjának a beszüntetése, illetve a jüan leértékelése, ami pedig a kínai termékek versenyképességét növelheti egyelőre. Az amerikai elnök persze ezt súlyos támadásként élte meg, mindazok ellenére, hogy az amerikai FED (központi bank) csak pár nappal ezelőtt tette ugyanezt, és az amerikai elnök amúgy szívesen látna „gyengébb dollárt” is. A kínai vezetés azonban eltökéltnek tűnik: a jüan további gyengítését is vállalja, ha az Egyesült Államok nem hagy fel a védővámok alkalmazásával. Végül egy gyöngyszem: kínai hallgatóm, Boyang egy olyan blogbejegyzést osztott meg velem, ami a kereskedelmi háborút vizsgálja, de kínai szemszögből – és nem éppen a kínai véleményt szolgálva (de nem is az amerikaiak oldalára állva). Tanulságos.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük