Hírmorzsák #9.3

Hova tovább, Netflix? Enyém, tiéd, ÖVÉK. Paparazzi fotók és peresíthetőség – formalitások hálójában. Dal+Szerző 2019/2. szám. Újabb előzetes döntés várható a linkelésről. – Hírmorzsák #9.3.

Hova tovább, Netflix? – Hosszú ideje követem figyelemmel a streaming piac alakulását, és mindig is az volt a gyanúm, hogy pengeélen táncolnak a cégek, különösen a filmes piacon. Ezt tetézi a streaming láz, aminek keretében lassan minden valamire való tartalomszolgáltató saját csatornát is szeretne – figyelmen kívül hagyva, hogy vajon megtérülhet-e a befektetés. A piacon egyelőre egyeduralkodó Netflix második negyedéves jelentésében azonban 126.000 elvesztett ügyfélről ad számot (csak az Egyesült Államokban). Ez önmagában talán nem is lenne nagy baj (bár egy részvénytársaság esetén minden negatív fejlemény rossz ómen), főleg, hogy a jelek szerint mindig a második negyedéve a leggyengébb a cégnek, ám ezúttal a jeleket komolyan kell venni: a csökkenés ugyanis az árak 13-18 százalékos emelkedésével egyidőben történt. Vagyis immáron hipotézis szinten is kijelenthetjük: a fogyasztók a streaming szolgáltatásokat is csak addig részesítik előnyben, amíg azok olcsók. Ha pedig az olcsó megoldások helyét sok drága oldal veszi át… A jövőkép borúsnak tűnik a streaming világában.

Enyém, tiéd, ÖVÉK – Rendkívül tanulságos (bár a jogkimerülés területét kutató emberként nem meglepő) hír jutott el még a magyar médiáig is: a Microsoft felszámolta e-könyv üzletágát, melynek farvizeként szépen belefutott a cég abba a csapdába, amit az e-könyvek licencelése borítékolhatóan biztosít: a szolgáltatás megszűnésével a Microsoft ügyfelei sem jogosultak az e-könyveket tovább használni. A hírrel kapcsolatban a Qubit újságírójának én is nyilatkoztam.

Paparazzi fotók és peresíthetőség – formalitások hálójában – Völgyi Attila fotós bloggernek köszönöm a linket, aki egy érdekes ítéletre hívta fel a figyelmemet. Ennek lényege szerint a celeb Gigi Hadid az általa engedély nélkül megosztott paparazzi fotók miatt nem perelhető. Ám nem azért, mert amit tett, elvben ne lenne jogellenes, hanem mert a fotók még nem kerültek érvényesen nyilvántartásba vételre. Számomra a hír kevés újdonsággal bír, eggyel feltétlenül azonban, ezért is része a hírmorzsáknak. Nevezetesen, hogy az érvényes nyilvántartásba vétel a Szerzői Jogi Hivatalnál előfeltétele a peresítésnek, mondta ki a Legfelsőbb Bíróság még márciusban. Én erről lemaradtam… Eddig úgy tudtam, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás megindítása elegendő. Nos, a jelek szerint nem, így olvashatom az ítéletet alaposan…

Forrás: Dal+Szerző

Dal+Szerző 2019/2. szám – Az Artisjus negyedéves lapjának idei második számában szokásos, igényes tartalmakat kaphatunk a magyar zeneiparról. Rövid hírek, lemezajánlók, interjúk (Reisz Gáborral, Tóth Péterrel – akit szegedi konzervatóriumi dékán korából magam is ismerek, Fekete-Kovács Kornéllal, Bánkövi Gyulával, G. Szabó Hunorral és Szőke Barnával, Hajós Andrással – KOMOLYAN csak férfiak?) és elemzések (a Sofar Sounds koncertsorozatról, az Ék és a Twentees zenekarról), jogdíj-felosztási információk, zenehallgatási statisztikák, és egy szívemnek kedves rövid megemlékezés Boytha Györgyről, aki az Artisjus főigazgatójaként is tevékenykedett.

Újabb előzetes döntés várható a linkelésről – A Kluwer Copyright Blogon Benjamin Raue professzor foglalta össze annak az új előzetes döntéshozatali eljárásnak (VG Bild-Kunst) a lényegét, amelyben a német BGH (minden bizonnyal a legaktívabb indítványozó fórum Európában) azt kéri az Európai Unió Bíróságától, hogy véleményezze, alkalmazható-e a Svensson ügyből eredő logika a kerettechnika (framing) esetén alkalmazott/alkalmazandó technológiai intézkedésekre is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük