CICL konferencián Milánóban – 2. nap
Az első nap magas színvonaló előadásait követően hasonlóan nagy elvárásokkal tekintettünk a CICL második napja elé, ahol 5 panel várt ránk, közel 20 előadással.
A reggeli első panel (Keserű Barna Arnold, Yukai Wang, Peter Yu, Mei-Hsin Wang; levezető elnök: Maria Lilla’ Montagnani) a mesterséges intelligencia kihívásaira kereste a választ. Magyar kollégám, Arnold, a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos dogmatikai kérdéseket, Yukai az autonóm járművekkel kapcsolatos felelősség témáját járta körbe, Peter a data producers’ right témakörrel kapcsolatos komparatív tapasztalatait osztotta meg velük, Mei-Hsin Wang pedig a virtuális valóság szellemi tulajdonra gyakorolt hatásait elemezte.
A második panel (Saurabh Vishnubhakat, Nari Lee és Lucas S. Osborn; levezető elnök: Laurent Manderieux) a reális és virtuális innováció címet viselte. Valamennyi előadás közül kiemelkedett számomra Lucas 3D nyomtatás szerzői jogi vonatkozásait elemző prezentációja, amely a dogmatikai fundamentumok mellett az amerikai és angol joggyakorlatot is vizsgálta. Saurabh egyébként az indiai szabadalmi gyakorlatról, Nari pedig a digitális üzleti titkok nemzetközi kereskedelméről tartott izgalmas bemutatót.
A harmadik panel (Asaf Wiener, Connie Davies Nichols, Chris Wiersma, Nicoló Zingales és Agnieszka Janczuck; levezető elnök: jómagam) az álhírek és az elfelejtés joga kulcsszavak mentén végső soron azt elemezte, hogy milyen jogok és kötelezettségek kapcsolódnak össze napjaink információ-áradatához. Így hallottunk a „freedom of the screen” kérdéséről, az álhírek kategorizálásának és szabályozásának szükségességéről (és nemzetközi tapasztalatairól), az Emberi Jogok Európai Bíróságának a különböző internetes információ-terjesztési megoldásokkal, illetve releváns visszaélésekkel kapcsolatos médiajogi jogeseteiről, valamint az elfelejtéshez való jog végrehajtásának döcögő alakulásáról.
A negyedik panel a szerzői jog modern trendjeit kívánta tárgyalni (Faye Fangfei Wang, Katarzyna Klafkowska-Wasniowska, Clemens Appl, Philipp Homar; levezető elnök: John T. Cross). Hallottunk itt a hyperlinkekről, a szerzői művek online hasznosításáról (ahol – Katarzyna szóhasználatával élve – az uniós tapasztalatok a pálca és az ahhoz kötött répa esetére emlékeztetnek úgy, hogy egy kicsit kevés a répa manapság), a nyilvánossághoz közvetítés jogának alkalmazhatóságáról (avagy annak kizárásáról) a felhasználók által feltöltött tartalmakat biztosító oldalak (praktikusan főleg a YouTube) esetén, valamint a „value gap” és az esetleg abból fakadó díjfizetési kötelezettségek problematikájáról.
Végül az ötödik panel (online jelenlét mellett: Luis Javier Capote Pérez, Doris Estelle Long, fizikailag jelen: Tóth Andrea Katalin és Alina Trapova; levezető elnök: Laura Zoboli) a mesterséges intelligencia területére vitt el minket. Vagyis csak részben, mivel a különböző átszervezések okán Luistól személyhez fűződő jogi kérdéseket hallottunk. De a többiek már a címre fókuszálhattak, így bemutatták a „gondolkodó gépezet” etikai és jogi kihívásait, a mesterséges intelligencia szerzői jogérvényesítésben játszott szerepét, valamint a szerzői jogi (tulajdoni) igények szövevényes rendszerét.
És ezek után még jött egy igazi svédcsavar (Katja svéd anyanyelvű): Katja Weckström, Peter Yu és John Cross a CICL alapítóiként Susan Corbettnek és nekem egy „CICL Co-Founders Award” díjat adott át, megköszönve a közreműködésünket a program-sorozat aktív szervezésében és jelenlétünkkel való erősítését.
Mindezek után két tömör gondolat: a CICL idén is kiválóra sikerült, harmincnál is több, csekély átfedést mutató, magas színvonalú előadást hallhattunk. Másrészt (hivatalosan is) megtudtuk (én már erről hallottam), hogy a CICL 2019 házigazdája a las vegasi William S. Boyd jogi kar lesz! Viva!
Update #1: Peter Yu kolléga a Texas A&M jogi karának honlapján számolt be az eseményről, én is „nyilatkoztam” neki.