CICL konferencián Milánóban – 0. és 1. nap

Lassan visszatérő jelleggel, de idén is lehetőségem nyílt eljutni a Conference on Innovation and Communications Law konferenciára, amelyre – immáron tizedik alkalommal – Milánóban került sor, a Bocconi Egyetem szervezésében.

A konferenciát megelőzően abban a meglepetésben volt részem, hogy az épp a Bocconin vendégelőadást tartó Peter K. Yu felkért, hogy a jogkimerüléses kötetemről röviden, 20 percben számoljak be a hallgatóinak. Így bár nem is reméltem, de egy egyetemi előadást is hozzácsaphattam ehhez a milánói úthoz. A CICL rendezvényre egyébként május 3-4-én került sor. A rendezvényt Stefano Liebman, a Bocconi jogi karának dékánja, valamint Maria Lilla’ Montagnani, a kar professzora és a konferencia főszervezője nyitotta meg. De nézzük a lényeget!

John T. Cross, Vasiliki Koniakou, Atratos Baloutsos, Katja Weckström Lindroos, Ulla-Maija Mylly és Peter Yu

Az első panel résztvevői (Katja Weckström Lindroos, Ulla-Maija Mylly, Koniakou Vasiliki és Stratos Baloutsos, valamint John T. Cross; levezető elnök: Peter Yu) alapvetően az internet szabályozásával és működésével, a technológia jogi hatásaival, netsemlegességgel kapcsolatos előadásokat tartottak. Az érdeklődésemet kifejezetten felkeltette Ulla-Maija Mylly előadása, aki a technológia-semleges szerzői jogi szabályozásról, és az ehhez kapcsolódó uniós joggyakorlatról beszélt. Bár az EUB döntései néha épp ellentmondani látszanak ennek a gondolatnak, vitathatatlan, hogy a technológia-semleges szerzői jog követelménye nagyon fontos elvárás a 21. század szerzői jogában.

A Katja Weckström Lindroos által elnökölt második panel, amelyben én is helyet kaptam, alapvetően a szerzői jog és a kultúra kölcsönhatásáról szólt. Susan Corbett a kereskedelmi jog eszköztárának alternatív igénybevételét javasolta, ha a szerzői jog alapján nem nyílik lehetőség a kulturális örökség digitális megőrzésére. Omri Alter a szerzők kiadókkal/előállítókkal kötött szerződései alapján kialakuló gazdasági kapcsolataiban a szerzői fair részesedését biztosító eszközöket vette sorba. Jómagam a zenei samplingeléssel kapcsolatos legújabb joggyakorlatot néztem át, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a legújabb döntéseknek milyen hatása lehet a zeneiparra és a zenei kultúrára. Daniel Acquah kollégám pedig a ghánai közkincs és kulturális örökség részét képező adinkra szimbólumok és kente ruhaminták (sok esetben teljességgel visszaélésszerű) gazdasági hasznosításának a ghánai örökségre gyakorolt hatásait tárgyalta.

Carmelo Fontana, Mary LaFrance, Thomas Y. Lu, Sarah Markiewicz, Lucius Klobucnik és Philipp Homar

A harmadik panel (Mary LaFrance, Thomas Y. Lu, Sarah Markiewicz és Lucius Klobucnik; levezető elnök: Carmelo Fontana) a szerzői jogi tartalmak digitális környezetben történő „érvényesülését” – terjesztését, védelmét, közös jogkezelés melletti gyakorlását – járta körbe. Ketten is a streaming technológia fontosságát vizsgálták: Mary a streaming szolgáltatások esetén alkalmazott díjszabások amerikai tapasztalatait és a hamarosan elfogadásra kerülő Music Modernization Act kihívásait elemezte, Thomas pedig az Aereo és a Filmspeler ügyek összehasonlításával igyekezett a két jogrendszer különbségeit feltárni. (Igaz, talán e célból a TVCatchup ügy jobb – összehasonlíthatóbb – választás lett volna.) S bár a panelbe volt tervezve Philipp Homar is, a számottevő csúszások miatt az ő előadása május 4-ére tolódott.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük