Batmobile: jogvédett alkotás

Az Egyesült Államok a lehetőségek hazája, tartja a mondás. És ez pontosan így is van, ha ránézünk arra a jogesetre, amely Batman járművének replikáiról szól. Legfeljebb csak egy baj lehet ilyenkor: közbeszól a szerzői jog.

Az 1989-es Batmobile
A DC Comics v. Towle jogeset tényállása végtelenül egyszerű: mindenki ismeri a Batman történeteket. Ez esetben nekünk egy régi televíziós verzió, és a sokkal közkedveltebb Michael Keaton/Kim Basinger/Tim Burton – ó, és persze Jack Nicholson – féle mozifilm adja az alapot, ezekkel összefüggésben is Batman eredeti járműve, a Batmobile. (A Burton rendezte filmből a kocsit lásd a képen.) Másrészt pedig addig egy Mark Towle nevű úr, aki számtalan olyan járműről készített már a megszólalásig hasonló másolatot, amelyek közismert filmekben szerepeltek. Towle úr elkészítette a két említett Batmobile-t is. A DC Comics úgy vélte, hogy a járművek a szerzői jog által védett karakterek, és ezért azok lemásolása csakis az ő engedélyükkel történhet.
A Towle-féle replika
Holy Batmobile! – ahogy Ikuta bíró ítélete írja. (Amúgy elég vicces, mennyire lezser is tud lenni egy-egy amerikai bíró…) A döntés alaposan felvezette, hogy Batman világában milyen szerepe van a járműnek, hogy a külseje filmenként rendre változott, a cél azonban azonos maradt: denevérszárnyakra emlékeztető elemek, szuperveszélyes harci arzenállal felszerelve, a fekete szín dominál, “eszes jármű”, amely mindig Batman rendelkezésére áll stb. Végső soron a felperes érve nem volt más, mint hogy a jármű – sosem kizárólag annak egyedi formája, hanem szellemisége és általános jellegzetességei folytán – általában véve egy jogvédett karakter. A kereset már csak emiatt is különösen érdekes, mert ellentétben például Mickey egérrel, aki bár Steamboat Willie-ként kezdte, hosszú évtizedek óta érdemben változatlan külsővel és jellegzetességekkel bír, a Batmobile egy folyton változó, alakuló karakter.
Ikuta bíró azonban úgy látta: ez így rendben van, és a járművet megilleti a szerzői jogvédelem. Ahogy a karaktervédelemmel kapcsolatos legfontosabb gondolat is jelzi:
„We read these precedents as establishing a three-part test for determining whether a character in a comic book, television program, or motion picture is entitled to copyright protection. First, the character must generally have ’physical as well as conceptual qualities.’ Second, the character must be ’sufficiently delineated’ to be recognizable as the same character whenever it appears. (…) Third, the character must be ’especially distinctive’ and ’contain some unique elements of expression.’ It cannot be a stock character such as a magician in standard magician garb. Even when a character lacks sentient attributes and does not speak (like a car), it can be a protectable character if it meets this standard.”
Akinek esetleg az angol kicsit kevésbé megy, a lényeg: három feltételt is vizsgál a bíróság a karaktervédelem kapcsán. Egyrészt azt, hogy a karakternek meghatározott fizikai és koncepcionális jellegzetességekkel kell rendelkeznie. Másrészt azt, hogy megfelelően elhatárolható/felismerhető legyen a karakter. Végül azt, hogy különösen egyedi legyen, egyedi jellemvonásokkal. E trió számomra is meggyőző, és úgy tűnik, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak is, hiszen nem fogadta be Towle ügyét, elutasította a writ of certiorari kiadását.

A jogesetről a Mondaq-on is olvashatunk egy kiváló elemzést.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.