Sorban az első írás blogunk egyik szerzőjéhez, Harkai Istvánhoz köthető, aki a weboldalak blokkolásával kapcsolatosan írt egy két részes cikket. A tanulmány első részét közölte most a Szemle, és itt olvashatunk az Egyesült Királyság ez irányú bírósági gyakorlatáról. E blog hasábjain is több ízben találkozhattunk releváns perekkel, ám István anyaga az egyik első írás idehaza, amely e témakörben a lehető legrészletesebben mélyedt el. A tanulmány természetesen csak a második résszel együtt képez majd komplett egészt, de akik azt szeretnék alapjaiban tudni, honnan indult és milyen ív mentén fejlődött az angol bírósági gyakorlat a torrent- és streaming oldalak blokkolása terén bátran vegye a kezébe a cikket.

A második tanulmány – amely teljes terjedelmében megjelent a Szemle online felületén – a drónokkal készíthető felvételek – fényképészeti és audiovizuális tartalmak – műként való minősítését, valamint az alkotó/közreműködők szerepét és potenciális jogvédelmét tekinti át. A válaszok, úgy gondolom, nem meglepőek, hiszen az Szjt. maga rögzíti a technológia-semlegesség elvét. A feltett kérdések azonban a filmművészet területéről hozható analógiák segítségével mégis izgalmasak (így a drónt üzemeltető operátor szerepének a dolly grippel való azonosítása helytállónak tűnik).

Végül a Szemle egy terjedelmes írást tartalmaz még, amely a zeneművek átdolgozását tekinti át – mind zeneművészeti, mind szerzői jogi szempontból egyaránt. A szerző – Bándi Gergely – motivációi világosak, mint jelezte: maga is aktív zenész, és számos esetben találkozott már az átdolgozások kényes kérdéseivel (hogy és kitől kell engedélyt kérni). Egyáltalán: mi az az átdolgozás? Milyen szintű kreatív „belenyúlás” szükséges ahhoz, hogy egy új tartalom átdolgozásnak, és nem csupán többszörözésnek vagy cover verziónak minősüljön? A tanulmány egyik legnagyobb erénye, hogy a teljesség igényére való törekvés mellett szeretné valamennyi releváns zenei terminus technicus szerzői jogi értelmezését adni. (Ennyiben persze ez talán a tanulmány hátránya is, hiszen e témakörökről hosszabban is olvastam volna. Különösen a samplingről, amelyről a szerző sommás megállapításai igazak, de nem tekinthető elegendőnek.)

Harkai István: „Hozzáférés megtagadva” – a weboldalak blokkolása mint a jogérvényesítés lehetséges eszköze – I. rész, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. április, p. 23-51.

Dr. Takó Sándor: A drónok alkotói célú felhasználásának szerzői jogi kérdései, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. április, p. 52-63.

Bándi Gergely: A zeneművek átdolgozásának kérdései, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. április, p. 64-98.