Breaking News: Copyright White Paper 2016

Az Egyesült Államok Kereskedelmi minisztériumának berkeiben működő Internet Policy Task Force 2016. január 28-án közzétette legújabb Fehér Könyvét, amelyben a remixek, a digitális jogkimerülés és a törvényes kártérítés “mezei”, valamint tömeges fájlcserélők vonatkozásában történő felhasználását vizsgálja.

Három, digitális szerzői jog szempontjából kardinális kérdés. Az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatalának rövid összefoglalója szerint:

“The White Paper recommends amending the Copyright Act to provide both more guidance and greater flexibility to courts in awarding statutory damages by incorporating a list of factors to consider when determining the amount of a statutory damages award. In addition, it advises changes to remove a bar to eligibility for the Act’s “innocent infringer” provision, and to lessen the risk of excessive  statutory damages in the context of non-willful secondary liability for online service providers. The report also notes that some concerns raised about damages levels in cases against individuals could be alleviated if Congress were to establish a small claims tribunal with caps on damages awards.

With respect to remixes and the first sale doctrine in the digital environment, the report concludes that the evidence has not established a need for changes to the Copyright Act at this time. The Task Force makes several recommendations, however, to make it easier for remixers to understand when a use is fair and to obtain licenses when they wish to do so. It also recommends the development of best practices by stakeholders to improve consumers’ understanding of the terms of online transactions involving creative works. Finally, it notes the need to continue to monitor legal and marketplace developments to ensure that library lending and preservation concerns are addressed.”

Amit ígérhetek: szépen, lassan áttekintem a dokumentumot, és ezt a bejegyzést frissítem majd az észrevételeimmel.

Update #1: a digitális jogkimerüléssel kapcsolatos rész röviden és tömören a következőket állítja: nem kell. Ennél bővebben a dokumentum mereven elzárkózik a reformok lehetőségétől. A különböző érdekoldalak alapos meghallgatása után a jelentés a következő következtetéseket fogalmazta meg: a digitális jogkimerülés elfogadása a jogosultak elsődleges piacára gyakorolna súlyos negatív hatást;[1]kizárná annak a lehetőségét, hogy a jogosultak maguk fejlesszenek ki rugalmas üzleti és technológiai megoldásokat;[2] a „forward-and-delete” technológia jelenleg nem biztosít teljeskörű védelmet a potenciális jogsértésekkel szemben;[3]továbbá nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a digitális jogkimerülés bevezetése milyen potenciális előnyökkel járna.[4]

Update #2: a törvényen alapuló kártérítéssel kapcsolatban négy javaslatot fogalmaz meg a dokumentum [összefoglalóan ld. p. 5.]. Elsőként felmerült, hogy a kártérítés mértékének megállapításakor szükséges lenne előre meghatározott szempontokat, faktorokat építeni a rendszerbe, amelyek elsősorban a kiszámíthatóságot szolgálnák. Kilenc ilyen faktor kerül felsorolásra, így pl. a jogsértő tudatállapota – elsősorban szándékossága -, anyagi helyzete, a jogsértéssel elért előnyei, a mű értéke, és jogsértés természete [p. 87-88.]. A javaslat továbbá részben csökkenteni kívánja a notice-ok jelentőségét, így a jövőben már nem lennének olyan meghatározóak a jogsértő tudatállapotának meghatározása szempontjából [p. 97.]. Harmadikként azon jogsértések esetében, amelyeknél a jogsértés nem szándékos, a felelősség csupán másodlagos, de nagy mennyiségű művel kapcsolatban fordul elő, felmerült, hogy az innováció támogatása és az ilyen esetek gyakorisága miatt a bíróságnak legyen lehetősége a műpéldányonkénti számítástól eltérni, és a kártérítés mértékét esetről-estere megállapítani [p. 98.]. Végezetül a javaslat szükségesnek látja a végfelhasználók elleni perek esetében egy kisértékű peres eljárás létrehozását, amelyben a kártérítés maximális mértéke alacsonyabban lenne meghatározva, ezért cserébe viszont az eljárás gyorsabb és költségtakarékosabb lenne [p. 100.]. A javaslattevők két kérdéskörben viszont nem látták szükségesnek a jelenlegi rendszer módosítását:  a törvényen alapuló kártérítés minimum és maximum mértékének csökkentése [p. 94.], illetve a peres eljárásokkal való visszaélések – vagy copyright trollok – elleni küzdelem [p. 95.] esetben nincs konkrét javaslat.


[1] White Paper (2016) 51-52., 65-66.

[2] Uo. 52., 66.

[3] Uo. 52-54.

[4] Uo. 59-60.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.