Elérhető a Bizottság Fehér könyvének tervezete

Az Európai Bizottság – lassan két éve – komoly erőlködést tanúsít a szerzői jogok reformját illetően. Ennek egyik részelemeként úgy tűnik, hogy rövidesen egy Fehér könyv is napvilágot fog látni. A dokumentum “internal draft” verziója már elérhető. Értelemszerűen nem kell ennek veszettül nagy feneket keríteni, hiszen még csak tervezet, de egy pillantást megér.

A Bizottság természetesen kontextusba helyezi a témakört, és nem csupán a kreatív szektor foglalkoztatási rátájára (a teljes európai foglalkoztatottak 3.2%-a) és a GDP részesedésére (4.2%) utal, de arra a jól bevált formulára is, miszerint az egységes piac megteremtése a végső célja az Uniónak, ami igaz a digitális szférára is. A célkitűzés tehát teljesen világos: a “digital single market” megteremtése a jogosultak és a felhasználók érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele, egyensúlyozása mellett kell, hogy megvalósuljon. A Fehér könyv elkészítésének okaiként a dokumentum a legújabb felhasználási módok és digitális piacok előretörését, a megváltozott értéklánc súlypontjai közötti kiegyensúlyozott szabályozás igényét, és az uniós szerzői jogi dogmatika (fogalomrendszer), illetve a jogérvényesítés naprakésszé tételét jelölte meg.

Mindezek fényében a közeljövőben kiemelt vizsgálat tárgyává tett területek és kérdések a következők lehetnek: (1) a tartalmak határokon átívelő terjesztése (sajnos e ponton a Bizottság korainak látja, hogy a digitális jogkimerülésről értekezzen); (2) a kizárólagos jogok, illetve a korlátozások és kivételek rugalmassá tétele a digitális környezetben, mindezt olyan részkérdéseken keresztül, mint a böngészés és a hyperlinkek helyzete (melyekkel kapcsolatos uniós joggyakorlat is körvonalazódik, lásd a Meltwater és a Svensson ítéleteket), a kulturális intézmények és közgyűjtemények által nyújtott szolgáltatások megerősítése (esetleg az e-haszonkölcsönzés bevezetésével), az oktatási és a kutatási célú szabad felhasználások szorosabb harmonizációja, a fogyatékkal élők hozzáférési lehetőségeinek szélesítése (amelynek egy részét a Marrakeshi Egyezmény már megvalósította), a felhasználók által generált tartalmak (UGC) számára világos jogi környezet megteremtése (még akkor is, ha – mint azt a tervezet jelzi – semmi sem bizonyítja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet akadályozná a UGC fejlődését), végül a magáncélú többszörözés kivételének átláthatóbbá tétele; (3) a működőképes piaci környezet kialakítása többek között a megfelelő engedélyezési modellek támogatása, a szerzők és jogosultak méltányos díjazása, a szerzői jogérvényesítés megerősítése, valamint a tömeges digitalizálció kereteinek kialakítása révén.

Amennyiben kijön a végleges – hivatalos – szöveg, mely kora őszre várható, összevetem a fentiekkel, de jelentős, tartalmi változásokat nem várhatunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.