Egy kis könnyed előadóművészet… harmadik rész

Harmadik és egyben utolsó rész, amelyben kiderül, hogy a szerzőkhöz hasonlóan, milyen kétoldalú védelem alapján áll az előadóművészeknek jogukban előadni…


A nevesített jogok között, amely biztosítja az előadóművészek „kétoldali” védelmét, gyakorlatilag egy kicsinyített alkotókat megillető eszköztár áll a rendelkezésére, akár a személy védelmére, – személyhez fűződő jogok – akár a rögzített vagy rögzítetlen teljesítmény után az előadóművészt megillető ún. vagyoni jogokra gondolunk. A jelenlegi magyar szabályozást az 1999. évi LXVII. törvény (Szjt.) tartalmazza, mely szerin az előadóművészt a személyhez fűződő jogként, megilleti a 75. § (1) névjog és a (2) teljesítmény integritásához való jog, továbbá a Ptk.-ban biztosított egyéb személyiségi jogok. Így védelmük nélkülözi a szerzői jogban jól ismert személyhez fűződő jogok közül a: nyilvánosságra hozatalt, és ennek fordítottját a visszavonáshoz való jogot.

A személyhez fűződő jogok gyakorlását nem befolyásolja a vagyoni jogok átruházása, vagy a felhasználásra adott engedély, sőt inkább ennek segítségével árnyalható az előadóművész javára. Lényege, hogy a művész személyéhez köthető, csak személyesen érvényesítheti azokat, vagy tartózkodhat érvényre juttatásuktól, ezért más személy nem rendelkezhet róla érvényesen.  E jogok fennmaradnak a művész halálával is, létrehozva az örökösök szempontjából egyaránt egyfajta vagyoni jogot mégis, és kötelezettséget.

A vagyoni jogok gyakorlása is igazodik az előadások jellegéhez, vagyis a törvény különválasztja a jogok gyakorlását a szerint, hogy rögzített vagy rögzítetlen előadásokról van szó. Rögzítetlen előadások tekintetében a rögzítés és a sugárzás vagy más módon hozzáférhetővé tétel, a rögzített előadások esetében, pedig szintén egy hasonlóan szűkebb körű: a többszörözés, terjesztésre bérbeadáshoz, valamint a lehíváshoz hozzáférhetővé tételhez való engedélyezési jog kapcsolódnak. A vagyoni jogok gyakorlása kettős: vagy engedélyezés és díjazás, vagy csak díjazás illeti meg az előadóművészeket. E jogok gyakorlása hagyományosan kétféleképpen történik. Egyrészt egyénileg kötött felhasználói és egyéb szerződésekkel, másrészről pedig a közös jogkezelő társaságok által. Ilyen díjigények jelenleg: a játszási jogdíj, az ismétlési jogdíj, az üreshordozó díj, a kábel és végül a kölcsönzési jogdíj. Az előadóművészek jogait jelenleg hazánkban kezelő legismertebb ilyen közös jogkezelő szervezet: az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda). S hogy meddig áll fent az előadóművészek számára e bemutatott védelem? Az új Európai irányelv hatására örömmel jelenthetjük, hogy a hangfelvételben rögzített előadások tekintetében a rögzítést követő 70 évig, más esetben a nyilvános előadást követő év után 50 évig, utána szabad a felhasználás, nemcsak a gazda!
Teszt
Megállapítottuk tehát, hogy az előadóművész nem alkot, hanem reprodukál, közvetít egy már létező, megalkotott művet. Abban az esetben, ha a blog bejegyzés magyarázatai érthetőek voltak, nem marad hátra más, csak a témában létező leginkább lebegő kategória bemutatása: az improvizáció, mert hiszen nem is a művészetről beszélnénk, ha nem lenne bármilyen műfaji kivétel, jellegzetesség. Az improvizáció kategóriája azért bonyolult és egyben érdekes, mert itt a mű és az előadás egyszerre születik meg, illetve variálódik benne az egyéni eredeti jelleget elérő és a „klasszikus” közvetítő tevékenység. A határok elmosódása a zenei élvezet magas foka és a jogi káosz érdekes egyvelegét adja. Az improvizáló művész határesetet, hidat képez az előadóművész és a szerző között. Kétféleképpen is megközelíthetjük az ilyenfajta cselekvéseket. Egyfelől az improvizáció alapja lehet egy már létező mű. Ebben az esetben az interpretáció során megszülethet egy másodlagos mű az első megváltoztatásával és ekkor együttes műről beszélhetünk Szjt. 6. § szakasza alapján. Abban az esetben azonban, amikor az interpretáció már teljesen elszakad a műtől és szabadon kelt életre bármely műtől függetlenül hangot vagy mozdulatot, akkor elsődleges alkotóvá válik, illetve saját „elsődleges művének” közvetítője egyben.

Vége

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük